27/613 -A szülők tisztelete

„Tiszteld atyádat és anyádat”

-Emlékezz a múltra, várd a jövőt , és éld engedelmesen a te elhívásodat...

A Tíz Ige (Parancsolat) igen sokszor a humanista érzület által magyarázott Igéje ez.
Hellenista módon, amikor kézenfekvő lenne annak zsidó formája és értelmezése.

A szülői tisztelet pedig nem azonos a szülöi akarat feltétlen elfogadásával!
Külnösen az esetekben, amikor a szülő gátolja, vagy akadályozza Isten Törvényének érvényét, vagy Isten uralma helyett szülői uralmat eröltet valakire.

A szülök szavának, és uralmának tisztelete a felnöttéválás pillanatában módosul!
Innen már nem köteles senki olyat tenni, ami ismerete szerint Isten Törvényével bármiben nem egyezö.
A zsidó törvények még a gyermek engedetlenségét is elfogadja ez esetekben!

Jó esetben természetesen a szülői akarat azonos lehet Isten Tervével, azonban a felnött korban Isten Akaratát és a döntések felelösségeinek következményeit is a felnötté, önállóvá lett ember viseli. Szabadon és önállóan. Jól, vagy rosszul, áldásként vagy átokként.

Az Isten szerinti életvitelt a szülök adják tovább gyermekeiknek, amennyiben ők Istennek engedelmes életet éltek, Istennel közösségben vannak.
Ez a teljes élet, az a teljesség, ami életünkben megvalósulhat.

A zsidó gondolkodásban a mozgás,az események iránt érzékenyebb, igy a történelmét is fontosnak tartja, arról sokat emlékezik.

A Szentirás lényege a zsidó gondolkodás szerint:
Ez volt és ez lesz Isten igérete, tehát számomra az a fontos, hogy ismerjem a történelemben a helyemet, küldetésemet, feladatomat !
Méghozzá : közösségben,népben, mint ahogy Izrael népe gondolkodott és gondolkodik..
Kollektiv elhivásunk és feladatunk van.

A történelem célja tehát az Isten által adott, és Isten által megáldott, cselekvő, Istennek engedelmes élet...
Ez pedig csak feltétel nélküli hitben teljesedik ki.
Méghozzá a generációk folyamatosságában és az egységes tudatban, hitben , vagyis identitásban, mely azonosulás Isten elrendelésével.

Ezért a történelem viharai a zsidó számára nem pánikot okoznak, hanem abban keresi Isten Tervét, akaratát...
Tehát nem az okot, a megoldást keresi a történelem megmagyarázásához, megváltoztatásához..

A régi zsidó vicc erre jó példa:
Az özönviz hirére a népek közt nagy pánik tör ki.Félelem és kétségbeesés mindenütt.
Egyszer csak megszólal a zsidók közt a zsidó rádió lelkesitő hangja.
„Zsidó testvéreim, még hét napunk van arra, hogy megtanuljunk a víz alatt élni...”

A „zsidó túlélés” titka tehát a gyermek szülö viszony által kapott és továbbadott hit által (is) elnyerhető!

A hitet, a reménységet tehát Isten ismerete, feltétel nélküli engedelmességünk, a régiek, - benne szüleink-, bizonysága erősiti.
Ezért az örökségért vagyunk kötelesek a múltunkat és benne szüleink örökségét, jó bizonyságát tisztelni, követni, és a vándorbotot egykor továbbadnunk.
Isten dicsöségét, bizonyságait és Törvényeit, Igéit...



Copyright © 2005-2007 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő ZSIDÓ KÖZÖSSÉG
JHVH NISSZI Szolgálat