A Szombatról, szombaton

"A HÉTNEK ELSŐ NAPJÁN.." Ap.Csel.20:7

Erre a bibliai versre hivatkozva szokásos magyarázni, hogy miért nem szombat és miért vasárnap a keresztény ünnep. Nem tisztem bírálni, hogy szándékos félrevezetés, vagy a zsidó gyökerek ismeretének hiánya-e ennek oka?
Az első gyülekezetek, mint ismeretes, zsidókból álló gyülekezetek (házicsoportok) voltak. Működésükre jellemző volt, hogy a zsidó identitásukat, és Isten Törvényeit megtartó gyülekezetek voltak. Ezt olvashatjuk Ap.Csel 5, 42 és 2,46-ban. Ami más lett, hogy ők már Isten Megváltott Népeként voltak a Templomban együtt Isten Választott Népével, a hívő zsidókkal, kik Istent imádták, de Jesuában a Messiást nem fogadták el. Ők nem térítettek, hanem bevitték az örömhírt és a Messiás bizonyságát hirdették. Hirdették, hogy Jézus a Krisztus.

Azonban ők nem a farizeusi, rabbinikus judaizmust tanulták (mint ahogy ma mi sem), hanem este együtt voltak, tanultak, tanítottak, naponta emlékeztek Krisztus halálára és feltámadására, zsoltárokat, dícséreteket és szellemi énekeket énekeltek.

Az említett "első nap" is ilyen eseményről számol be.

Ismerni kell ehhez azonban azt, hogy akkor és ott (ma is) a szombat kezdete, és a szombat kimenetele asztalközösséggel történt.

Ismerni kell, hogy a zsidóság az új nap kezdetét a csillagok feljövetelénél kezdi. (Pl. mikor e sorokat ma írom /pénteken/ 19.47-kor beköszönt a szombat).

Ismerni kell azért, mert e bibliai vers fordításában van félreértés, mikor Károli nem tudott mit kezdeni a következő ténnyel:

A SZOMBAT ELSŐ napján pedig a tanítványok egybegyültek...Mert ez az eredeti leírás, mely a zsidó élet ismerete nélkül nem lefordítható.

A történet tehát eképpen rekonstruálható.

Az első keresztények a szombat kimenetelét (havdala) együtt töltötték, és mint az utolsó vacsora idején is a közös étkezést követően Krisztus halálára, és most már a feltámadására is emlékeztek.

Így tehát a szombat nem fejeződött be, nem zárták le havdalával, hanem folytatták éjfélig.

Az este és az éjfél között azonban már egy új nap elején tartottak, de a régit nem fejezték be!

Így tehát a szombat első napja értelmezés zsidó jelentése:

Az együtt töltött szombatot együtt folytatták a másik napba átnyúló időben is. Így lett a szombatnak első napja az az idő, melyen bár már a következő napot mutatták a csillagok, mégis még a szombat, a megnyugvás napjában voltak, mely megnyugvás Krisztusban folytatódott éjfélig.

Károli és más nyelvek is a seva (hét) és a sabat szót nem fordíthatták ismeretük szerint másképp, mint a hét első napjaként.

Pedig ha valaki elolvassa az eredetit, itt a szombat első napja van jelölve.

A mi alkalmaink is szombaton kezdődnek, és este már a zsidó időszámítás szerint a "vasárnap"-ban vagyunk, de istentiszteletünk sokszor késő estig tartó : szombati istentiszteletek maradnak.

Messiáshívő (Jesua HaMassiahban hívő és élő) zsidóként, és így illetékességből is kell a SZOMBAT TÖRVÉNYÉRŐL szólnom. Mivel a törvény örök érvényű Isten Népének, így Jesua(Jézus) által Isten Népévé lett pogányokból (más népekből való) származó hívők minden olyan törvényt is megkaptak, mely Isten Népének adatott örök időkre. Ezért nem kérdés, hogy melyik törvény Isten Népéé, és melyek vonatkoznak csak a zsidókra. Ezek megismerése, és olykor elválasztása egymástól (pl.: körülmetélkedés ) a zsidó gyökerekbe való vissza és beoltatása egyik fontos tényezője. Azért, hogy felesleges törvényt fel ne vegyen bárki, elrendelt törvényeket el ne dobjunk.

A felesleges törvény az a válaszfal, mely az igazi törvényt nem teszi láthatóvá. Ezt bontotta le Jesua...

A kereszténység hosszú időn át maradt zsidóknak adatott gyökerein, alapjain, mikor a mindent magába fogadó birodalmi vallás egyházpolitikai okokból szakított a törvényekkel, mellyel nemcsak jelezte, hogy önálló akar lenni a zsidóságtól, hanem új ünnepi és törvény rendet alakított ki, hogy mindenki (egyiptomi, görög, barbár népek vallásai, stb.) számára elfogadható legyen.

Oka elsősorban az volt, hogy a zsidóság két oldalon is veszélyeztette az "államrendet". A szétszórattatásban lévő zsidóság éppúgy, mint a feléledt judaizmus igen hatékonyan végezte küldetését, egyre inkább terjedt a hagyományos zsidó vallás. Másik szárnyon, -mint tudjuk-, a Krisztust követő első keresztények zsidók és prozelita zsidók voltak, kik a Birodalom minden pontján hirdették Krisztust, és mivel ők is az eredeti, zsidóknak adott alapokon és törvényeken álltak, éltek: veszélyes "zsidók" lettek. Ennek voltak fizikai retorziói is (valamennyi zsidót kitiltják Jeruzsálemből is, mely pogány nevet kap, stb.,).

A szellemi ellenállás tehát birodalmi szinten is elindult a zsidók és az első keresztények ellen: zsidótlanítani kezdenek.

Ezt többféleképpen, és leginkább hamis tanítással tették. Ilyen pl. az egyik újtestamentumi apokrif, Barnabás levele (Kr.u. kb 120).

Például az új ünnep (a napisten napja =sontag =vasárnap) őáltala írt magyarázatából csak néhány hamisság: A szombaton a teremtés kezdetét érti (Jeremiás 17:24)

Idézi Ézsaiás 1.13 verset: " Újholdjaitokat, és szombatjaitokat gyűlöli lelkem". E bibliai idézet után kijelenti, hogy ezért a nyolcadik nap Isten előtt a kedves. A nyolcadik nap mindig egy új kezdetét jelenti a Bibliában, így azért, és Jézus feltámadása által is a nyolcadik nap a kedves és az ünnep.

Ilyen és ehhez hasonló tévtanítások, birodalmi célok, a mindenkori globalizálás minden alattvaló felé gyakorolt toleranciájának célja tehát a törvények akkori és mai megszüntetése, megváltoztatása.

Copyright © 2005-2007 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő ZSIDÓ KÖZÖSSÉG
JHVH NISSZI Szolgálat