Amit Isten Gyűlöl, és amit Isten utál

- poklossá tesz az! –

„Hat dolog van, amit gyűlöl az Örökkévaló, és hét, ami lelkének utálata”
(Példabeszédek 6:16)

E bibliai vers értelmezése sok vitát adott azoknak, akik a Tanach kutatásával, és annak értelmezésével foglakoztak.
Egyesek szerint tehát hét súlyos bűn van, így mások szerint tizenhárom, vagyis a kettő összege…
Azonban egy pontban valamennyien megegyeztek:

A hetedik bűn ezek közül, ami a leggyűlöletesebb, és legutálatosabb….

A bűnök pedig a következők:

1. A fennhéjázó szemek
„Büszkélkedtek Cion lányai…” ( Ézsaiás 3:16-17)

2. A hazug nyelv
Mirjám „beszélt Mózes ellen…” ( 4. Mózes 12:1)

3. Ártatlan vért ontó kezek
Joáb Adóniát támogatta, és a vérontástól sem riadt vissza (I.Kir.2:32)

4. Jogosulatlanság elérése, Isten Terve elrendelése elleni bűn
Uzzija (Ázárjá) a királyi hatalma mellé szerette volna megszerezni a papi előjogokat, de ő semmiben sem volt kohanita származású…
„Bement az Örökkévaló Templomába, hogy füstölögessen a füstölőszer oltárán…” (II. Krónikák 26:16)

5. A rosszra siető lábak
Géházi...Elizeus szolgája
„Íme megkímélte uram ezt az arámi Naámánt…utána futok és elfogadok valamit” (2.Királyok 15:5)

6. A hamis tanú
Önmaga Izrael.., aki az Aranyborjú láttán ezt mondta:
„Íme ez a te istened ,Izrael” (2.Mózes 32:4)

7. Aki viszályt szít testvér és testvér közt, a népet szétválasztja
Ábrahám korának fáraója elválasztotta egymástól Ábrahámot és Sárát.


Első esetben: „varassá teszi Isten Cion lányainak fejetetejét...” ( Ézsaiás 3:16-17 )

Másodikban: Mirjám… „leprás lett, bőre fehér lett, mint a hó” ( 4.Mózes 12:10)

Harmadik: „Joáb házából ne szűnjön meg a folyós, a bélpoklos, mankót tartó” (2.Sámuel 3:29)

Negyedik: „És sújtotta az Örökkévaló a királyt, és poklos volt halála napjáig…” (2.Királyok 13:5 )

Ötödik: Géházinak mondja: „Náámánnak poklossága reád tapad..”
( 2. Királyok 5:26)

Hatodik: „Mózes látta a népet, hogy elvadult…”( 2 Mózes 32:25 )
(Az elvadulás szó a héberben leprásnak is értelmezhető… )

Hetedik esetben: „sújtotta az Örökkévaló nagy csapásokkal fáraót és házát..” (1.Mózes 12:17)


Valamennyi bűn és azok következményei ma is láthatóak…
Isten szava ma is szól és változatlan tartalommal bír, mert Isten megítéli az Ő Népének tagjait, a saját népét, ha közösségi bűnöket követ el…
A Messiás (Krisztus) Testében ugyanezek a törvények és következmények működnek.
Sőt esetenként magunk sem értjük, hogy miért elhalt egy élet egy közösség, vagy halt el egyes része?
Pedig e felsorolás, mint a poklosságok gyűjteménye kell, hogy ma is tanítson minket!

- A büszkeség?
Bizony az alázat hiánya, a gőgösség, a hiúság…
Mily sokszor hangzik el, hogy mi különbek vagyunk, fölötte állunk más hivőknek!
A mások vagyunk fogalma helyett a nagyobbak vagyunk önbálványozása működik..

Isten pedig az elhívásunk koronája, koszorú szépsége helyett a sebektől varras,
szennytől ótvaros fejünket teszi láthatóvá ezért.

A büszke gőg következménye a megalázottság állapota. Isten aláz meg…

- Hazug, vádoló, rágalmazó nyelv?
Mert többre vágyunk, nagyobbnak tartjuk magunkat másoknál…
Vagy testvérünk Isten szerinti szolgálatát, méltóságát irigyeljük?
Legyen példa Mirjám büntetése.

- Szellemi, lelki paráznaság - miként Joáb tette ?
Generációs átkok előzménye, vagy elindulás rajtunk kezdve, és utódainkon folytatva…

- Isten akaratán felüli hatalom, tisztség, poszt, vagy szellemi, lelki hatalom kierőszakolása? Hamis, emberi autoritás a Szent szellem egyetlen autoritása helyett?

A halálig tartó poklosság kezdet és oka…

- Szolgálataink idején elvenni azt a jutalmat, ami egyedül Jeshua HaMassiah jogosultsága..?

Azt a büntetést kaphatjuk, ami abban volt, aki felé szolgáltunk.

Akit Jeshua HaMassiah meggyógyított, minket használva, annak a betegségét kapjuk a méltatlanul elvett, ellopott jutalomért, haszonért…!

- Az „aranyborjak”…

Mindazok közt már népbetegségként működik a poklosság, akik a Messiás (Krisztus ) helyett mást mutatnak fel megmenekedésül, megváltásként, vagy segítségként..

Bármi legyen az…!

Mindazok, akik a Szent Szellem helyett más szellem működésében fogadnak el vezetést…

És valamennyien, akik Isten és Törvénye helyett más istenre és más törvényre tekintenek fel, azt imádva, és arra fogadalmat, ígéretüket kimondva teszik azt…

Mindazok, akik a szellemit lelkivé redukálják, a nép népbetegségét, a poklosságot idézik elő.

- Ezek után maradt a hetedik, a legsúlyosabb…

Aki bárkit, aki Isten elrendelt útjába jár, és szolgál, megállít, vagy aki bárki elhívását erővel megakadályozza: őt Isten nemcsak gyűlöli, őt utálja is.
Az előzőekben az emberi bűnöket, szándékokat soroltuk fel.
Vagyis ember és ember közötti viszony bűnösségének következményeit.

Az utolsó pont, pedig már arról szól, aki Isten ellen lép fel.
Mert a mi utunk, a Messiás testének az útja,...Isten akarata.
A Lázadó, pedig Isten Akarata ellen támad.

Az ember, aki Isten Tervét akadályozza, akarja, hogy ne teljesedjen be, abban nem a Messiás Szelleme lakozik, őt már egy más szellem ural teljesen.
A bűn teljessége az, amikor már Isten ellen tesz egy ember.

Az első, hat eset Isten előtt gyűlöletes, mert a bűnös ember a kísértésben elbukott, méghozzá úgy, hogy a Sátán súgásának engedve cselekedett embertársa ellen, aki Isten útján és akaratában járt.

A hetedik eset azonban már ember és Isten elleni bűn kategóriájába lépett túl.
Ez már több, mint elbukás, ez már engedetlenség, és szolgálat a Sátánnak.
Saját érdekből, haszonból, szellemi paráznaság által...

E nem részletes felsorolás után csupán egy vágy maradt szívemben:
Bárcsak mi emberek, elfogadnánk egymást, egymás szolgálatát, elhívását.
Mert ha nem tesszük, akkor az első hat, poklosságot okozó bűnünk után ránk, közösségünkre, de akár Népünkre is kiterjedő járvány lehet.

A beteg, poklosságtól fertőzöttek pedig gyengeségük által tovább léphetnek.
Magával Istennel szembefordulnak, amikor mások, népük elhívását akarják meggátolni!
Mindazok, akik Izrael elhívását tagadják, gátolják, azokat Isten nemcsak gyűlöli, hanem utálja is.
Ugyanez az eset, amikor a kereszténység a messiási zsidóságot nem engedi szolgálni, hogy betöltsük elhívásunkat Isten tervében .

Mindezek kezdetben szintén az irigység, nagyravágyás, féltékenység bűneivel kezdődtek, és idővel átváltoztak szóban, tettben, de a teológiákban is jelen levő, ma is újabb és újabb dogmákat gyártó antijudaizmusra, antiszemitizmusra…

Milyen jó lenne tehát, ha személyes, csoportos, és népre is kiterjedő, rendezetlen bűnök általi leprás részei a kereszténységnek meggyógyulhatnának!
Csak annyit kellene tenni, hogy azokat, a leprásság okait bevallanánk Isten előtt, bocsánatot kérve tőle, a zsidósággal (is) rendezve dolgainkat továbbá együtt mehetnénk közös utunkon, - a Messiás Testeként és Isten Népeként…!

Csak az első hatot,…, nehogy belőle a végzetes, sátáni hetedik legyen !
Mert a hetedik már ítélet.
Miként egykor a Fáraó és népe lett büntetve, az eljövendőben mindazok ellen ugyanígy lép fel ítéletével, akik nem engedték, akadályozták Isten Tervének működését.
A Sátán büntetése eléri mindazokat, akik az ő parancsa szerint engedetlenek és lázadók.

A fáraó szétválasztotta az egyet, vagyis Ábrahám és Sára közös elhívását.
Hiszen egymás nélkül nem lehetett volna valóság Isten kijelentett Terve.
A szétdarabolás, rombolás, a Messiás Testét daraboló ráadásul keresztény néven futó erők ma tombolnak.
A kereszténységben erősen működik az az erő, mely a Messiás Testében nem fogadja be, vagy nem ismeri el a messiási zsidókat…Isten, a próféciákban is kijelentett, mindenki számára olvasható, elfogadható Tervét rombolja „fáraóként” a keresztény, sőt a karizmatikus gőg…, féltékenység, ..,hamis autoritás, és sok más…

Ideje tehát megismerni, felismerni a zsidóság, és benne a messiáshivő zsidók leprásságot is megszüntető elhívását!
A poklosság élettelenségének gyógyulásának egyik fő eszköze a felsorolt hat, Isten előtt gyűlölt, a zsidókkal szemben mégis működő bűnök megbánása és megszüntetése.

Ideje, mert az idő egyre kevesebb.
Az idő lezáródása pedig a Sátán és népének, a Sátán szellemének és a szellemét hordozók azonos megítélésével zárul le.

Bűn Isten Népének, a választott Nép elhívásának akadályozása elrendelt, prófétikus útján...
De van ennek a bűnnek más formája is.
Engedni a bűnt mások által működni úgy, hogy nem szólunk figyelmeztetéssel, nem segítjük elhívásban, szellemben, lélekben őket.
Bűn, ha engedjük a lelkit a szellemi fölé tornyosulni!

Hasonlóan bűn, ha bármely személy, közösség, vagy a Messiás Testének bármely részének nem adunk segítséget feladataink betöltésére, szükségeikre…

E felsorolás hosszabb lehetne, mert a Sátán emelte akadályok sokasága elmondhatatlan.
A választott Nép esetében ma kiemelkedően fontos kérdést mégis felteszem:
Tettél e már valamit azért, hogy Isten terve szerint a zsidó nép aliázhasson, és hazatérhessen arra a Földre, a mit számukra Isten adott?

Mert aki a zsidót keresztény gyülekezetben, a diaszpórában akarja beépíteni, „lebetonozni”, az Isten Terve ellen munkálkodik!
Aki a zsidót hamis egyenlőségbe és egységbe akarja misszionálni fizikailag, lelkileg, az szellemben nem azonos a Messiás Szellemével, aki Isten Akaratának uralkodó ereje ma.

Az egymáshoz való viszonyunk rendezése, bűneink megszűnése tehát a Sátán szerinti lázadásnak zár ajtót.
Ha mindez megtörténik, a poklos testek meggyógyulnak, a leprás tagok életre kelnek.

A kereszténység nagyobb része halott, a Messiás testének egyes tagjai betegek.
Szükséges tehát a mielőbbi gyógyulásunk.



Copyright © 2005-2008 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő ZSIDÓ KÖZÖSSÉG
JHVH NISSZI Szolgálat