ÉPITKEZÜNK!...ÉPÍTKEZZÜNK?

E kérdés nemcsak provokatív, hanem időszerű, és igen fontos . Különösen akkor, mikor jóformán alig van olyan gyülekezet, és egyház, mely valamilyen mértékben nem építkezik, bővít,vagy legalább korszerűsít, netán a kor igényeinek megfelelően újítja fel épületeit.
Látszólag mindezek nemes és jó célok, mégis a szellemi és lelki következményeit tapasztalva legtöbb esetben negatív eredményeket látunk: szenvedéseket, bűnös indulatok megjelenését, és már az építkezés elindít bűnöket. Kezdetben a hiúság, versengés, nagyravágyás, majd a zavaros pénzügyek. Mások kihasználása, leuralása által a jezabeli szellemiség is alattomosan megérkezik mert már nem mi irányítjuk az eseményeket, hanem az építkezés ural le bennün-ket! Mert bálvánnyá lett, melynek szellemisége, az emberi elvárások bűnökké lettek és folya-
matosan szaporodó, sokasodó feszültségek, háborúk és mindenben a szeretetlenség elindítója.
Harc és rivalizálás egymással, a pénzekért, a sikerért, majd ellenségeskedés egymással, a gyülekezeten belül, állami szervekkel és hivatalokkal: mindenütt.
Harc mely nemcsak állandósulva növekedik, háborúk, melynek sérültjei és halottai lesznek.

Az első kérdés tehát: az építkezés Isten Terve és munkája-e?
Látszólag gyors és könnyű a válasz: Igen, mert a Sátán sosem építkezik, csak rombol és szétdobál. Mégse hirtelenkedjük el a választ, és ne örüljünk mindig, minden építkezésnek !

- Figyeljünk, és őrködjünk tehát, mert a Sátán valóban nem épít, azonban előszeretettel , és még rafináltabban építtet, hogy beköltözzön a készbe !
- Hasonló módon bővítteti a meglévőt, hogy ő is helyet kapjon, majd onnan alattomosan, talpát megvetvén, az egész épület feletti uralmat átveszi.
- Ugyanígy állít csapdát, mikor az épületet felújítja, korszerűsítteti, modernizálja.

Különösen igaz e három trükk a gyülekezetek helyzetében:

- Az erőltetett misszionálás, gyülekezetépítés, különböző hamis „látások” (fals, vagy nem időszerű prófétai szavak működése) szerinti szolgálatok, vagyis valamennyi emberi (lelki) terv kifáraszt, sikertelenséget, csalódottságot okoz. Kezdetben és látszólag épít, majd üressé, kopottá, majd élettelenné tesz mindent.
Fokozatos és már-már kényszeres építkezés, és eközben szellemi leépülés, kiüresedés az oly sokszor látható következmény.
Megfáradt lelkészek, pásztorok, szolgálók, stagnáló, vagy már csökkenő létszámú gyüle-kezet, mivel sokan visszamennek a világba, vagy némelyek új helyet keresnek jobb esetben.

- Ez esetekben folytatódik a következő becsapás: bővíteni kell, és szélesíteni a kapukat!
A tolerancia jelenik meg a hamis szeretet és irgalmasság köpönyegében. Hasonlóan , megvizsgálatlanul importálunk másutt jól bevált módszereket. Elsősorban lelkieket, melyek
alkalmazásától várjuk a szellemi fellendülést.
Jó programok, műsorok, kirándulások, bulik (van ahol bálok!),szakkörök, és sok egyéb …
Bővülő ének és zenekar, kibővített repertoár.
Eközben, vágyakozásunk miatt elveszíthetjük tisztánlátásunkat, sőt elvakulhatunk.
Felvonulások, mozgalmak, nyilvános deklarációk-megvallások-hamis és fel nem kent „közbenjárások és imaharcok” jog és megbízás nélkül , revoluciók...
Ezek következményei lehetnek , hogy a bővítés során magunk hívunk be idegen szellemeket (katolicizmus, ökumené, hamis karizmatikusság , New Age stb.,) , melyek
a megteremtett vágyaink, megszületett „Izmaeljei” . Mellettük beosonnak a behívott keresztény módszerek (zenék, meditációk, szertartások és eszközök), és keresztény jelmezben beosonó, vagy fontossá tett emberek ( sikeres zenészek, siker „evangelisták”,
hamis próféták, hírneves csodatevők...) bálványozása, felkérése által .
A bővítés ára, hogy szellemi vezetés helyett egyre inkább emberi hierarchia, bálványozás,
majd vallásos állapot jön létre.
…... Bővülés, hígulás és szellemi elszürkülés.

- Az előzőhöz szorosan kapcsolódik , és majdhogy természetes, rossz folytatása: a modernizálás.
A lelki ember közel áll a világias gondolkodáshoz, hiszen sok esetben Isten Szelleme helyett a saját gondolatai és akarata vezetik.- melyek olykor jó szándékú, és Istennek tetszeni, eleget tenni akaró vágyak.
Ezek elindító oka leginkább az, hogy a lelki-vallásos ember Istent az értelmével próbálja megismerni, és akaratát keresni, míg a szellemi ember Istent tulajdonságait és Igéjét nem magyarázza, hanem feltétel nélkül engedelmes Urának, mert élő kapcsolatban van Ővele a Szent Szellem által.
A szellemi ember tudja, hogy Isten változatlan és örök Örökkévaló, és állandó.
Nincs tehát szükség modernizálásra, mert az Új Élet örök, törvényei sosem változnak, miként Isten hosszútűrő kegyelme, irgalma és megváltása sem szűnik meg, és annak feltételei sem változnak sohasem.
Azonban az Istentől távol levő ember szándéka olyan világ megteremtése, mely számára és
testi-lelki igényeinek megfelelő, testi-lelki könnyebbséget, örömöt adó állapot és élet.
Ez leginkább a törvények fokozatos lekicsinylését, elrejtését, majd eltörlését jelenti.
A modernizáció ennek sok évezredes folyamata.
A modern kereszténység útja a Törvénytől és így Krisztus Jézustól távolodó .

Ezért a Törvényen(a próféták és apostolok alapkövén), és a Krisztusi Alapon (a betöltött Törvény által megítélt, megtisztított, és megszentelődő) álló Krisztus Testének egyik legnagyobb ellensége a modernizáció, mely nem más, mint az elvilágiasodás.

Eltávolodás a Törvénytől, és így a kegyelemtől,nem más, mint „modern” formája a farizeusi eleget tevésnek, majd az önmegváltásnak.
Ez az állapot sokszor rosszabb, mint az ateisták állapota, kik nem szédítik, csapják be önmagukat ha felismerik, hogy szükségük van Istenre és Új Életre.
A modern kereszténység legtöbbször jól rendezettnek látja „hívő életét”, mivel nincs már törvény, és egyre kevesebbet szól az Ige, mely által lelepleződne az Istentől távolodó útja.
A modern gyülekezetben modern zene, modern külsőségek, modern eszközök és módszerek helyettesítik, majd háttérbe szorítják Krisztus Szellemét, mely később szomo-rúan tovább megy. Ezért a növekedést hozó , és a hívő úton nélkülözhetetlen szolgálati ajándékok nem működnek tovább, vagy helyettük hamis tanítások, hamis próféciák hangzanak el. Az alapozó, helyreállító apostoli szolgálatok helyett emberi célokat elindító, és Isten Tervétől eltérő irányokat mutató emberek veszik át az irányítást.
A „modern utak” a hamis, bálványpásztorok megjelenésének ad lehetőséget.
Egyedül az evangelista munka folyik töretlenül (Isten kegyelméből).
E munka olykor mégis a modern gyülekezetek sikereit, növekedését, terveit tölti be.
A modern (korszerű és divatos) gyülekezet a kornak és elvárásainak megfelelő, eleget tevő emberek közösségé válik. Ezáltal a kor szellemével azonosul, és e világot uraló szellemi-ségnek tetsző, neki hízelkedő, vagy azzal minden konfrontációt kikerülő módon él.

E kor pedig a Földet és az emberiséget rabságban tartó Sátán uralma alatt szenved egyre modernebb, egyre korszerűbb formában.
E modern , elvilágiasodott , Isten és törvénytelen állapot mindenütt hódít, sőt erősebb, mint a hívők jelenlegi állapota, így terjeszkedve nemcsak beszivárog, hanem hívásra házhoz megy, és átveszi a hatalmat.


Copyright © 2005-2007 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő ZSIDÓ KÖZÖSSÉG
JHVH NISSZI Szolgálat