CADDIK Messiáshívő Tanítások
Tanítások a kereszténység zsidó gyökereiről



BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció

Folyamatos feltöltés, frissítés!

Honlapunkra folyamatosan töltjük fel a már meglévő, régebbi tanításokat is. A könnyebb áttekinthetőség miatt az utolsó 5 felkerült tanítást itt mindig feltüntetjük.


1.Isten előtt szabadon- Kol Nidré -A zsidó Ünnepek menüben

2.NocrimÚJ!;Zsidók, keresztények, messiáshívő zsidók menüben

3.Az idő és tér ÚJ!;Tanítások bibliai alapokról menüben

4.Levél Jezabelnek ÚJ!;Zsidók, keresztények, messiáshívő zsidók menüben

5.Börtönszínház, vagy bábszínház? ÚJ!; Valós mesék, igaz történetek menüben







Orbán Eszter:

Az életet adó tej


„Mint most született csecsemők, a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek.”
(1Péter 2,2)


„A tej élet, erő, egészség” – hangzott el gyerekkorom szlogenje számtalanszor a fülembe, arra inspirálván, hogy minél több tejet igyunk. Számomra nem volt gond a fogyasztásával, mindig is szerettem, attól függetlenül, hogy végig gondoltam volna annak élettani hatásait. Arra azonban gyermekfejjel még egyáltalán nem gondoltam, hogy majdan, egyszer önmagamból adhatom az éltető, mindenben tökéletesen ellátott anyatejet gyermekemnek…

Izsák fiunk születésével egy új korszak kezdődött az életemben. Az azt megelőző 9 hónap maga volt a csoda. Minden pillanatában együtt rezdültem a bennem formálódó kis Élettel és szinte eggyé váltam vele. Éreztem őt folyamatosan, ahogy egyre jobban erősödik, növekedik, hogy a rendelt időben világra jöhessen és elkezdje földi életét. Eközben nem telt el úgy nap, hogy ne imádkoztunk volna férjemmel őérte, kérve Istentől mindenben a számára elrendelt áldást, egészséget, lényének Teremtője szerinti való formálását. Visszagondolva erre az időszakra, életem eddigi legszebb 9 hónapja volt az. Véremből való vér, húsomból való hús, testemből való test lett ő. S mindezt teljes odaszánással tehettem Isten oltárára, hogy a gyermek mindenben csak is kizárólag egyedül az Övé.

Ilyen várakozásban született a földi létre Izsák és kezdődött el kicsi élete. Ahogy 9 hónapon át a köldökzsinór volt kettőnk között az összekötő szál, melyben véremből áramlott a vérébe az élet, úgy ezt most felváltott az anyai mell, mely éltető tej forrásává alakult. Így a meghitt együvé tartozás érzése nem szűnt meg, csupán átalakult. Tovább folytatódott a csoda, hogy a vérem táplálja őt, hiszen minden, ami bekerült a véráramomba, az tejjé alakult bennem és került át hozzá. Azonban mint ahogy Izsáknak, úgy nekem is meg kellett tanulnom, hogyan is működik a szoptatás. Az ember azt gondolná, hogy megy ez, mint a karikacsapás, hiszen a legtermészetesebb anyai ösztön beindul, azonban korántsem volt olyan könnyű, mint ahogy elképzeltem…

A szülés sebei, fájdalmai és nehézségei miatt nehezen indult be a tejtermelődésem. Izsák sem tudott sokáig mit kezdeni az új helyzettel, bár a szopó reflexei működtek, mégsem találtuk a megfelelő pozíciót, hogy minden simán menjen. El kellett telnie 2-3 hétnek, míg megéreztük, illetve újra éreztük egymást, hogy mi a jó és helyes, kényelmes mindkettőnknek. Ez alatt a pár hét alatt időnként igénybe kellett venni külső segítséget is, hogy a súlygyarapodása Izsáknak meginduljon, így hát az anyatej mellett néha tápszert is kapott kiegészítésként. Ezt azonban két hét után elhagyhattuk, mert mikor ráéreztünk mindketten arra, hogyan kell helyesen szoptatni, addigra már a tejem is beindult és Izsák is úgy elkezdett szopizni, mint egy kis szivattyú. Felszabadult és örömteli érzés volt, hogy adhatom számára azt, ami neki az életet jelenti.

Ez alatt az idő alatt elgondolkoztam, hogy hívő életutunknak mennyire meghatározó szerepe az, hogy milyen eledelt kapunk az első pillanattól kezdve. Mit jelent számunkra a hamisítatlan tej? Vágyunk-e a tiszta, éltető Ige után? Vagy a könnyebb utat választjuk és beérjük különféle tápszerekkel? Hiszen a csecsemőknek készített tápszerek is fedezik a növekedéshez szükséges tápanyagokat, azonban közel sem adnak olyan védettséget, amit csak az anyatej képes adni. Tudunk-e kitartóan küzdeni, megtanulni enni az Igét, vagy elég némi tápszeres teológia, etika vagy dogmatika, valamilyen kommentár az Igéről?

A tiszta tej…

Az anyatejre jellemző, hogy minden benne van, amire a csecsemőnek szüksége van, még ha az anya nem megfelelően táplálkozik, akkor is átjut mindaz a gyermeknek, ami kell. Természetesen a cél az, hogy odafigyeljen a szoptatós édesanya a helyes étrendre, de nem egy és két felmérés mutatta, hogy még háborús, ínséges időben is életképesebbek voltak a szoptatott csecsemők, mint azok, akiket nem szoptattak. Számos honlapon lehet látni, hogy mennyire prolongálják, hogy szoptassanak az édesanyák, hisz elmondhatatlan, mennyi előnye van mind a babára, mind a mamára nézve. Korunk felgyorsult világában azonban egyszerűbb elővenni sok esetben a tápot és elhallgatatni vele a gyereket, minthogy sokszor fáradsággal venni az erőt saját magunkon, és megszoptatni őt. Pedig nem csak gyermekünket, hanem saját magunkat is megfosztjuk attól, hogy átéljük naponta többször is és újra azt a csodát, hogy egy vérkeringésben, egy ugyanazon „tejúton” vagyunk.

Az anyatejre jellemző, hogy nem tartalmaz semmi olyan anyagot, mely károsan hatna a kicsi fejlődésére. Minden egyes csecsemőnek a számára legideálisabb összetételben tartalmazza mindazt, amire szüksége van. Nincs két ugyanolyan összetételű anyatej, mert a kiválasztódott tej teljesen a kicsi igényeire van szabva. Olyannyira tiszta, hogy nem igényel semmi fertőtlenítést, átmosást, hígítást vagy sterilizálást. Az anyatej nem tud megromlani. Mindig friss és azonnal adható a gyermeknek. Ezenfelül pedig még édes is, ellentétben a tápszerrel, mely ízetlen.

Képesek vagyunk-e vágyódni ezután a tiszta tej után, az éltető, tiszta Ige után, vagy csak reggel vagy este gyorsan bedobunk egy kis fröccsöt, előveszünk egy kis tápot, hogy ki ne száradjunk, hogy legyen bennünk valami, amivel átvészeljük a holnapi napot. Egy vérkeringésben vagyunk-e az Igével, magával Jesua HaMassiah-val, vagy csak néha találkozunk Vele, amikor éppen megéheztünk és étvágyunkat gyorsan csillapítani akarjuk valami hamar bekapható táppal? Mert számunkra is mindig személyre szabott üzenet van bekészítve az Igében. Kérdés, hogy vesszük-e az erőt, a fáradságot, hogy azt magunkhoz is vegyük…

A hamisítatlan tej...

A tápszer tulajdonképpen tejpótló készítmény, mely szintén tejből készült: tehéntejből…Hatásában annyiban tér el az anyatejtől, hogy nehezebben szívódik fel, így a kicsi sokáig bírja evés nélkül. Azonban az immunrendszert nem tudja úgy védeni és felkészíteni, hogy a gyermek ne kaphasson el könnyen bármiféle apró vagy nagyobb betegséget. És még ha ezalatt az időszak alatt nem is, élete későbbi szakaszában visszaüthet az anyatej hiánya. Hajlamosabb lesz különféle fertőzések elkapására, kialakulhatnak mindenféle allergiák, szervezetének különböző részei jobban ki vannak téve a betegségeknek. Nem csak fizikumát, de lelki és szellemi fejlődését is befolyásolja, min nevelkedik.

Az anyatej a hamisítatlan tej a kicsi számára. A legideálisabb, a legmegfelelőbb. Mindenben védelmet ad az egészséges fejlődéshez. Erővé, életté válik benne minden, amit ezáltal magához vesz. Ezen túlmenően pedig a szoptatás nem csupán táplálék felvételt jelent a csecsemő számára. A női mell ekkor válik emlővé, mely a gyermeknek biztonságot, betakarást, szeretetet, melegséget –mindent jelent. Nemcsak fizikuma gyarapszik és erősödik, hanem lelkileg és mentálisan is stabilitást és erőt ad neki, mely a későbbiekben meghatározza majd szocializációját, viszonyát embertársai és a világ felé.

Vajon mi a hamisítatlan tejen nevelkedtünk/nevelkedünk-e? Vagy kaptunk tejet, kaptunk Igét, de nem tisztát! Egyházi, pásztori, és egyéb fűszerezéssel meghintett „tehéntápot”, melytől növekedtünk, de az idő múlásával egyre gyengébbek lettünk és megtámadtak a különböző betegségek. Aztán hetente egyszer vagy kétszer el is mentünk alkalmakra, meghallgattuk, amit mondtak, és egészen a következő alkalomig nem is voltunk éhesek? Akkor tápot ettünk! Pedig lehet, hogy a hamisítatlan tej volt felkínálva és mi mégis beértük a táppal…
Megérezzük-e az Igén csüngve, hogy nem csupán szellemi eledelünk, hanem mindenünk? A Testté lett Igében minden védelmünk, betakarásunk, biztonságunk megvan. Átéltük/éljük-e így azt az egységet Istennel, amit Ő szüntelen felkínál nekünk? Vérré válik-e bennünk a tej? Életté lesz-e az Ige?....


A tej a Bibliában

A héberben a „tej” szó számértéke 40. A 40-es szám pedig a felkészülésnek, a kipróbáltságnak a jele.
Nem véletlen, hogy az Ígéret Földje is így van említve: „tejjel-mézzel folyó Kánaán”. Mielőtt elfoglalta volna Isten Népe a neki elrendelt helyet, 40 éven át meg lett próbálva a pusztában, hogy amikor bemegy arra a földre, megállja a próbákat.

A mi Kánaánunk, szolgálati területünk is tejjel-mézzel folyó hely. Tejjel, melyben folyamatosan ott van a felkészülés, a meg-és kipróbáltság. Tejjel, mely napról-napra erősít, érlel, növel. Tejjel, mely maga az Ige. Képtelenség szolgáló életet élni anélkül, hogy az Ige bennünk éljen! Képtelenség szolgálatban lenni szellemi fejlődés nélkül! A tej, mint a felkészülés jelképe ott kell, hogy legyen a mindennapi hívő életünkbe. A szolgálati feladatunkat csak úgy tudjuk betölteni, ha folyamatosan magunkhoz vesszük a tejet, az Igét. A „tejjel-mézzel folyó Kánaán” az Igével és az örömmel betöltött szolgáló élet.

A méz az öröm, a teljesség, a bőség szimbólumaként van jelen a Bibliában. Az Írásban használt méz kifejezés alatt azonban nem a méhektől származó mézre kell gondolnunk. A bibliai korban ugyanis a mézet a datolyából nyerték, datolyapálmából vonták ki. A datolyából pedig bort is készítettek, mely szintén az öröm, az áldás jelképe. Így hát azt is mondhatnánk, szolgálati helyünk „tejjel-borral folyó Kánaán”.

A tej és a bor kifejezés is szerepel együtt az Ószövetségben:
„…jertek, vegyetek és egyetek, jertek, vegyetek pénz nélkül és ingyen, bort és tejet.” (Ézs. 55,1)
„És majd azon a napon a hegyek musttal csepegnek és a halmok tejjel folynak, és a Júda minden medre bő vízzel ömledez, és forrás fakad az Úrnak házából, és megöntözi a Sittimnek völgyét.” (Joel 3,18)

A bor nemcsak az öröm, hanem a megváltás jele is számunkra. Szolgálati területünk tehát az Igére és Krisztus váltságművére épülhet fel. E két alappillér nem csupán a mi elhívásunk táptalaja kell, hogy legyen, de Krisztus Teste is csak erre épülve működhet.

Ahogy haladunk a tanítványi utunkon és foglaljuk el Kánaánunkat, egyre jobban szükségünk lesz a tiszta, életet adó tejre, az Igére. Hiszen a harcok és próbák sokaságában hamar eleshetünk és mindenféle betegséget összeszedhetünk, ha szellemi immunrendszerünk nem védett. A szövetség jele, az Úrvacsora is szükséges, hogy jelen legyen életünkben.

Az Újszövetségben többször olvasható, hogy a tejjel való táplálkozás a kiskorúságnak a jele (1Kor.3,2; Zsid.5,12-13).

Azonban amikor Péter a fent említett Igét említi, arra emlékezteti a gyülekezetet, hogy számukra csak a tiszta, romolhatatlan, örök Ige lehet az, mely életük, szolgálatuk alapja.

Úgy érzem, ez az emlékeztetés ma számunkra is aktuális. Amikor mindenféle „tápszer igehirdetéseket”, emberi gondolatoktól szennyezett Igét hallunk, ideje, hogy valóban arra a tiszta és hamisítatlan tejre vágyjunk, mely magától Istentől ered. Vagyis ideje, hogy visszatérjünk Őhozzá, aki szült, újjászült minket. Mert az Ő tiszta szava nélkül nem tudunk előrébb lépni, növekedni, fejlődni. Szükségünk van arra a szeretetkapcsolatra, arra az egységre, melyet a most született csecsemő él meg édesanyja keblén…

Most, hogy Izsák 5 hónapos és csak anyatejet kap, magam tapasztalom, mennyire bensőséges, építő és erőt adó, amikor táplálhatom őt, aki szemeit rám szegezve szinte tudja, hogy számára most minden más megszűnik, és ez jelenti a békét, biztonságot, a teljességet. Isten is folyamatosan arra vár, hogy adhassa nekünk Önmagát, az Igéjét, betakarását, védelmét. Az Életet. Fogadjuk hát el, hogy Életet nyerhessünk!

2009.11.08.

Copyright © 2005-2010 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő ZSIDÓ KÖZÖSSÉG
JHVH NISSZI Szolgálat




SÓFÁR Jeshua HaMassiah-ban hívő Közösség. Alkalmaink: Szombaton 15 órától, Bp., VI.,Vörösmarty u.51.

Honlapkészítés