CADDIK Messiáshívő Tanítások
Tanítások a kereszténység zsidó gyökereiről



BELÉPÉS
Azonosító:

Jelszó:

Elfelejtett jelszó
Regisztráció

Folyamatos feltöltés, frissítés!

Honlapunkra folyamatosan töltjük fel a már meglévő, régebbi tanításokat is. A könnyebb áttekinthetőség miatt az utolsó 5 felkerült tanítást itt mindig feltüntetjük.


1.Isten előtt szabadon- Kol Nidré -A zsidó Ünnepek menüben

2.NocrimÚJ!;Zsidók, keresztények, messiáshívő zsidók menüben

3.Az idő és tér ÚJ!;Tanítások bibliai alapokról menüben

4.Levél Jezabelnek ÚJ!;Zsidók, keresztények, messiáshívő zsidók menüben

5.Börtönszínház, vagy bábszínház? ÚJ!; Valós mesék, igaz történetek menüben







Orbán Béla:

ÁLLJ ELŐ, KORONATANÚ!


Mindennapok, ünnepek…

Életünk során egymás után sorjáznak a vasárnapok, egyházi, vallási, felekezeti elrendelt ünnepnapok. Miképpen vannak gyülekezeti ünnepélyek, és jó esetben néhány családi, hálaadó ünnep.

Aztán természetesen néhány, Isten által elrendelt Ünnep is helyet kap életünkben, vagy programunkban jelenik meg lelki módon. Néhány esetben az eredeti ünneptől, és annak elrendelésétől, céljától és áldásaitól távol került, teljesen más ünnepi tartalommal. Pogány keresztény, keresztény és pogány húsvétozások, pünkösdök, miközben nemcsak megmásultak Isten Ünnepei, de azok közül a Szukkoth, a Sátrak Ünnepe már ki is maradt, szükségtelenné tették.

De van Karácsony Ünnepe, mely megünneplését se Isten, se az „Ünnepelt” nem rendelte el. Mégis legtöbben, lehetőségeiken túl tervezik, szervezik, és szenvedve próbálják megajándékozni családtagjaikat, rokonaikat, és akiket valamiért szeretnek…

Az „Ünnepelt” csak egy eszköz e napokon, hogy mások kegyét, szeretetét megtartsuk, megvegyük, kifizessük, viszonozzuk….

A koreográfia pedig úgyszintén emberi.
A Karácsony Estéken Máté írásából a „keleti bölcseket”, majd Márk, vagyis „a Jézus Krisztus, az Isten fia evangéliumának kezdete” (1. vers) tartalmú könyvet kihagyva, Lukácstól értesülve a történetet kibővítjük. Különös hangsúllyal a pásztorokra, és minden emberi tényezőre terelve a figyelmet.
Mindehhez társítunk sosemvolt „három királyok” történetét, és körbeálljuk a pogányságból származó, az Életfát szimbolizáló karácsonyfát.

Az azon meggyújtott fények pedig jelzik, hogy ma a Szeretet, a Fény, a Fenyőfa és sok más néven nevezett ünnep van… Kinek hite, elképzelése, szokása szerint egy fa és egy dátum tesz eggyé embereket, családokat egy rövid időre.

Kimerülten, elégedetlenül, telve csalódással. Aztán a szokás és a hagyományok szerint valami más lesz e nap, de semmiképpen sem szellemi… Jó esetben pillanatnyi öröm, amikor testi, vagy lelki vágyaink egy rövid időre kielégülést kapnak. Bár lehet, hogy várakozásaink inkább fájdalommá változnak, amikor az asztalnál valaki hiányzik, széke üres, vagy amikor az ajándékomnak nem tudnak örülni, mert nem tudtál erőn felüli igyekezeteddel sem jól ajándékozni. Esetleg nem arányosan kaptál ajándékot mástól a tieddel szemben…

Korunkban és hazánkban is egyre többen élik ezt meg, és az ünneplés hamarosan keserűségbe, átkozásba, lázadásba viszi mindazokat, akik a karácsonyi versenyfutásban lemaradtak, vagy már ki is maradtak szegénységük által.

Soraimmal e szomorú állapotot tovább jellemezhetném. A Karácsony Ünnepét és a hozzá kapcsolódó hitet, rárakódott pogány szokásokat leleplezve feleslegessé, mi több, rosszá nyilváníthatnám, óvva attól minden hívő embert…

Nem teszem, de felelőssé teszek mindenkit a rám bízott közösségekben, hogy úgy ünnepeljen, hogy az ünnepek,- legyen az bármely-, semmiben se térjenek el Isten Igéjétől…

Gyermekeiknek mondják el, hogy e napon emlékezünk arra, Aki megszületett, és ma is Szabadító (Jézus), és lett Dávid királyi székének örököse, Örök Király, aki ma is uralkodik... (Lukács 1:31-33), és ez öröm ma is nekünk, hiszen valóság, hogy Ő Megtartónk, Urunk és Felkent Messiás Királyunk /Krisztusunk/... (Lukács 2:11).

Mert a megszületett Jézus, és Jézus Krisztussá lett hatalma Isten örömüzenete, evangéliuma, nem a mi testi, lelki örömeink alá rendelt. De egyben Akaratának, Törvényének, bizonyságának, ígéreteinek, vagyis Isten Igéjének beteljesedése, új korszak kezdete is. „ És az Ige testté lett...’ (János 1:14).. nem pedig testivé, lelkivé! Amivé vált kétezer év alatt többé- kevésbé.

Majd a Megtartóról szóló tanítás legyen a család és bármi közösség előtt naponkénti emlékezés, hitbizonyság, hálaadás, és erő minden napjainkban.

Meséld el gyermekeidnek… De ne csak mese legyen és maradjon!

Ahhoz, hogy Isten az Ő Igéjét velünk meg tudja értetni, valóban fel kell nőni értelemben is. Ezért a kisgyermekek számára valóban egy történet elmesélése, megismerése csak az apa tanításával együtt lehetséges. E szülői papi szolgálat megőrzi valamennyiünk gyermekeit attól, hogy egy pogány szokásba, misztériumvallásba, vagy éppen szertartásba, szellemiség hatása alá, vagyis a karácsony misztériumába soroljon be.

A világ hamis, Krisztus nélküli ünneplését valamennyien látjuk, ismerjük. Mikképpen a gyülekezetekben megtűrt pogány gyökereket megtartó, olykor bugyuta ünnepélyeket is. Látjuk, megtűrjük, de nem magyarázzuk, és nem töltjük be igazi tartalommal, öröm üzenettel, ami kiszorítja, hatástalanítja vagy akár szükségtelenné is teszi már a gyermekek számára is mindazt, ami hitünkkel ellentétes, azt helyettesítő, vagy az örömüzenetet eltakaró.

A felelősség pedig azokon van ezért, akik a világi, vagy keresztény pogányság általánossá lett látható, vagy érzelmi ünneplését nem tisztítják meg, és nem állítják helyre az Örömhírt, mely mintegy kétezer éve valóság: Megtartó született…

Magunk lelki vágyait, megtartói, önjelölt hatalmunkat éljük meg, amikor egybegyűjtjük a mieinket díszes körülményeket teremtve számukra, mihez Jézus születésének emlékezetét használjuk, amúgy mellesleg. Pedig milyen jó lehetőség lehetne e nap arra, hogy az összetartozás helyett a megtartásról, a született, és ma is Isten teljes hatalmát gyakorló Megtartóról tegyünk bizonyságot az utánunk jövő nemzedékeknek, vagy a hitetleneknek.

Az összetartás és összetartozás erejében bízva, reménykedve üljük meg az ünnepeket, amikor kötelességünk lenne hálát adni, Istent magasztalni és áldani, az Ő dicsőségét a világnak örömmel hirdetni, hogy megtartott, és a Megtartó megtart: a Vele való találkozásig.
Mert a kegyelmes, irgalmas , Örökkévaló Isten megtartott bennünket, hogy a Megtartó Krisztus uralma alatt, már e Földön az örök élet bizonyságában legyünk életünk végéig.
Az Ő megtartása nem a mi vágyaink, elképzeléseink, fizikai, vagy lelki állapotunk, esetleg anyagi és jó helyzetünk megtartása, hanem szellemünk feletti, megtartó szeretet, hogy az Isten hatalma alatt, és a Messiás uralma által Isten Akaratában, a Szent Szellem irányítása alatt el ne vesszen.
Legyen békéje már e Földön, mely béke az ember és Isten között helyre állt Béke. A kegyelem és irgalmasság békéje, mely birtokában már nem félelemmel, hanem örömmel állunk naponta, és egykor ítéletre is Isten elé…

Csak az az ember nézhet biztos nyugalommal a jövőbe, a holnapok adta, és várható nehézségek, próbák, szenvedések, vagy nélkülözések elé, aki már mindezt magáénak mondhatja.

Aki nem állt meg a betlehemi Jézuskánál, sőt a Szabadító (Jézus) által már megismerhette a Világ Urát, a Felkent Messiás Királyt (Krisztust). De e megismerés is egy előrehaladás kilométerköve volt, amikor a megismert Király kezébe és hatalma alá helyezte teljes életét, mindenét. Csak ő az, aki az engedelmesség útján haladva bizonyságot tehet a Megtartóról.

Betlehem- Názáret- Jeruzsálem-… Sion hegye: a megtartó Király uralma.

Ezen az úton kell végig haladnunk, a megszületett Megtartó ismeretétől az uralkodó alatti engedelmességig. Amely működő ereje és hatalma alapja és lehetősége megváltásunknak, szabadulásainknak, megtisztulásunknak, mely a kegyelem és irgalmasság által a békességhez vezetnek. Aki ezen az Úton halad megrendülhet, megtorpanhat ugyan, de Isten Ígérete szerint célba érkezik: megtartatik.

Karácsonyi ünneplésünk lényege legyen ez, legyen örömteli hálaadás.

Amikor pedig e világban világi, és pogány módon kell ünnepnapokat megtartani, ne zárkózzunk el azoktól, és ne vessük meg az ünneplő embereket. Bár mi nem lehetünk részesei a pogány, világi, szellemi helyett lelki ünnepeiknek, és azokat magunk sem tarthatjuk, mégis éljünk e lehetőséggel is, hogy a Megtartóról tegyünk bizonyságot. Egyedül az Ő Fényével homályosíthatjuk el a hamis, ünnepi fényeket, vagy tehetjük a Világ Világossága által ártalmatlanná, szükségtelenné... Miképpen a hívők családjában, gyülekezetében már nem volna szabad azoknak jelen lenniük...!

A karácsonyi üdvözlet két angyali üzenetből áll az Írások szerint:
Gábriel érkezett Istentől, és a fogantatás örömhírét közli (Lk.1 ). Majd a születésről elhangzó angyali üzenet a pásztoroknak: Megtartó született (Lk.2)

A mi általunk örömhírként tovább adandó üzenet, örömhír és bizonyság pedig a Testté lett Igéről, és a Szent Szellem, Krisztus ma is élő és jelenlévő, megtartó erejéről kell, hogy szóljon:

A Megtartó él, uralkodik és mi Őt Urunknak , Felkent Messiás Királynak, Krisztusunknak megvalljuk mindenben , mindenünkben.

Ő ma, aki által nemcsak Isten Törvényeiben, Tervében és Akaratában járhatunk, hanem benne és általa van üdvösségünk, örök életünk.

Isten Törvénye immáron a kegyelemmel és irgalmasságával, Isten bizonysága lett és lesz, és Isten Ígérete valóság, és az ígéretei számunkra visszavonhatatlan ígéretek. Vagyis a Megtartóban lett teljessé az Ige, Aki, és amely immáron számunkra is Élő Ige…

Karácsonykor, és más ünnepeken…

E napokon sokan elindulnak, összejönnek, díszes templomokban, vagy otthon feldíszített, ünnepi asztaloknál csoportosulnak, családot alkotnak az év néhány jeles napján.
De lehet, hogy más napokon, szombatokon, vasárnaponként teszik ugyanezt.

Egymással találkoznak, Őreá hivatkozva… Mert elvárás, szokás, kötelesség, meg amúgy testünket, lelkünket felüdíti, feldobja a hangulat. Emberi módon, önmegnyugtatással teli ünneplések, amikor a Király nevében, de nem a Világ Királya előtt ünnepelünk.

A Megtartó pedig e napon és minden napon is vár, és számunkra életet adó parancsa van.

Mert az ünnepülés folytatás nélkül haszontalan! A megtérés, életátadás teljes engedelmesség nélkül akár az eredetinél rosszabb állapothoz is vezethet.

A Megtartó bennünket megtart az Ítéletig. Minden hatalmával, szabadításával, megváltásával, megtartó hatalmával erre készül, mert Isten így rendelte.

Ezért ezeken az ünnepeinken éppúgy, mint életünk bármely napjában előtte állva, elhangzik felénk a királyi szó:

ÁLLJON ELŐ, AKI KORONATANÚ!

Életünk döntő pillanat az, amikor ezt meghalljuk. Életet adó lépés, amikor ezt megtesszük! Olyan szükséges lépés ez, ami nélkül sohasem ismerheti meg valaki az angyalok üzenetének személyes megszólítását: született Néked a Megtartó!
Mert a megtartatás csak annak szól és valós, immáron szövetségi ígéret, aki előáll, kegyelmet, és irgalmat kér önmagának, és engedelmes alattvalója lesz a Messiás Királynak.

Sokan úgy gondolják, hogy a koronatanú az, aki biztosan tud, látott valamit. Bűnt és bűnelkövetőt. Majd tanúként, mintegy besúgja, vagy kívülállóként mondja el bizonyító tanúvallomását, és ezzel akár perdöntő lehet a szava a másra kiszabott ítéletben.

Azonban nem így van!

A koronatanú:…….. (ang. King's evidence), az angol bűnvádi eljárásból képződött fogalom az olyan tanú elnevezésére, aki maga is vádlott ugyan a bűnperben, neki mégis büntetlenséget biztosítanak, ha a többi vádlott ellen vallomást tesz.

A koronatanú előállítása, a Bíróság elé történő megidézése életünk bármely pillanatában megtörténhet, hiszen Isten szándéka, hogy minden ember üdvözüljön. A koronatanú tehát voltunk, vagy mi lehetünk, mert Isten arra vár, hogy Őeléje álljunk vallomást tenni. Isten a Sátánt nemcsak megalapozott váddal, hanem igazságosan, tanukkal,valamennyi ember tanúvallomásával szándékozik elítélni, és ítéletének végrehajtásához is szükséges a mi tanúvallomásunk. Koronatanúi, hiszen beleegyező akaratunk által,vagy akaratlanul, de hatalma alatt , a bűnnek társai, a bűn hatalma alatt élő emberek vagyunk, vagy voltunk!

Mivel pedig a bűnbeesés óta minden ember elvesztette az édeni, és szent állapotát, bizony valamennyien és különböző mértékben tevőleges részesei voltunk, vagy vagyunk ezért a Sátán, a főbűnös gyilkos tevékenységének!

Az újjászületett ember már csak hálaadással emlékezhet a koronatanúi vallomására, mert a kegyelme, Isten irgalmassága által létrejött szövetségi békéjében már csak bizonyságtevője lehet az Örökkévaló Istennek. Az ő életében e mindenek felett lévő bírósági per, amikor a Sátánt leleplező szavai, és önmaga bűneit töredelmesen megvalló ember életében az a pillanat, amikor megérti:

„Mert született néktek ma a Megtartó...!”

Megtartó, aki az életünket, valamennyiünk életét elveszni nem hagyja, azért hogy a saját bűneinkkel Isten elé állhassunk, és vallomást tehessünk arról, aki becsapott, vagy kényszerített akaratát cselekedni.

Életünk védelme, megtartása volt elsőként az, ami e tanúvallomás lehetőségét megadta. Ezért tudatában kell lennünk annak, hogy maga Isten, Aki irányunkban is „késedelmes a haragra”, hosszútűrően várt, és vár arra, hogy Eléje álljunk egyszer. E hálaadással emlékezhetünk:
„az egyedül bölcs Istennek, a mi megtartónknak, dicsőség, nagyság, erő és hatalom most és mindörökké” (Júdás levele 25)

„ Mert született néktek ma a Megtartó…”

Akkor, amikor Isten önmaga jelent meg e Földön Jeshua HaMassiah-ban, hogy mindenben valóság legyen az, amit Mózes is látott, és hallott:

„Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmú és igazságú. Aki irgalmas marad ezer íziglen, megbocsát hamisságot, vétket és bűnt, de nem hagyja a bűnöst büntetlenül…” (2.Mózes 34,6-7 )

Ő az, Aki megőrzött minden bűnünk halálos következményétől.
Ő az, Aki Jeshua HaMassiah uralma alatt, és a Törvény által megítél, de irgalmas kegyelmét felkínálva az Ő Igazságát akarja érvényesíteni életünkön, amikor a Törvény már a Király parancsolatai lesznek életünkben.

A Törvény által valamennyien a halál kezébe kerülnénk, de a Törvény és a kegyelem együtt ad Életet számunkra. E kettő, ami és Aki megtart, hiszen a kegyelem törvény, és ítélet nélkül nem létezhet, a törvény pedig kegyelem nélkül nem adhat örök életet számunkra. Legfeljebb annak áldásait már itt, és csak itt e Földön tapasztalhatjuk meg.

„ Mert született néktek ma a Megtartó…”

Sokan úgy gondolják, mi több vallják, hogy a megtartatás a testi, és lelki jólétünk, vágyaink megőrzése, gyarapítása Isten által. Különösen korunkban, amikor e világ a válságok idejét éli meg, és általa egzisztenciális, sőt szociális állapota romlik országoknak és népeknek.

A mi Megtartónk azonban nem testi vagy lelki vágyaink meg- és kielégítésére jött közénk, és nem azok megvalósulásáért van jelen a Szent Szellem által, szellemben megérintve, vagy egységben szellemünkkel!

Hanem Megtartóként van közöttünk:
„hogy megítélhessétek, hogy mi a rossz és mi a jó, hogy legyetek tiszták és botlás nélkül valók a Krisztus napjára” ( Filippi 1:10)

Ő a mi teljes, átadott, és mindenben engedelmes életünket tartja meg. Azt, amely telve van kísértéssel, próbákkal. Róla tesz bizonyságot az apostol is, amikor megvallja az Örökkévaló Isten egyetlenségét, és üzeni a ma emberének is ezt, az örök igazságot és bizonyságot:

„.. aki titeket a bűntől megőrizhet, és az ő dicsősége elé állíthat feddhetetlenségben nagy örömmel, az egyedül bölcs Istennek, a mi megtartónknak dicsőség, nagyság erő és hatalom most és mindörökké. Ámen” (Júdás 24-25)

Most, Karácsony idején sok ember szembesül azzal, hogy mi veszett el, mit nem tudott megtartani önmaga.

A karácsonyi hangulat ma már csak halvány emlék. Miképpen ha kirepültek gyermekek,megszűnt a családi közösség. Mindenki éli , járja saját választotta útját , mely leginkább kényszerpálya. Így jó esetben egy telefonon kívánnak boldog ünnepeket. Elment, vagy éppen meghalt társ, családtag... Sokak szemében a Karácsony fényeit könnyeik törik meg, teszik homályossá látásukat, és előre tekintésüket.

Mennyi, de mennyi mindent szeretnénk megtartani, és hívjuk segítségül a tudomány megtartónak vélt vívmányait.

Gyógyszereket, kozmetikumokat, mások által szinte istenített csodaszereket…

Mennyi, de mennyi felesleges erőlködés, és becsapása környezetünknek, és reményünk a múlandóság ellen!
Mindez azért, mert talán sohasem értettük meg:

„Mert született néktek ma a Megtartó!”


E sorok pedig Őróla hívattak bizonyságot tenni, miképpen a Karácsony ideje is kiváló alkalom másoknak is felemelni, megmutatni, felkínálni az örömhírt…

A Szabadító nemcsak akkor született meg,és nem egy kisded, mint ahogy ünneplik a templomok sötétjében, gyülekezetek ünnepélyein…
Hanem ma is Szabadító (Jézus/Jeshua), aki Úr , és Messiás (Krisztus) Király.

Most, e napokban is Ő, Aki szabadítást és szabadságot, megtartást, védelmet, békét és biztonságot kínál mindenkinek.
E kínálat azonban ma, és most sem más, mint a Király ítélete azon, akit ma hívó szavával tárgyalásra idéz be.

Ma mindenkinek szól ez a Király elé rendelő beidézés, mely valamennyiünket és személyesen, külön-külön szólít!
Ma te lehetsz a koronatanú! Ma még van lehetőséged megvallanod, hogy valójában kinek a parancsára volt bűnnel szennyezett az életed, melyet bűnszövetségben élted. Ma még van lehetőség a bűnök megvallásával együtt leleplezned azt, aki kényszerített azok elkövetésére.

Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy személyesen megismerhessed a Szabadítót, aki egyben a Messiás Király is, Aki elé állhatsz. Őt, Akit próféták által ígért meg Isten az Ő Népének.

Őt, aki a koronatanúnak minden esetben kegyelmet ad!
De az általad kért kegyelem alapja, hogy bűnvallást tégy, és koronatanúként tégy vallomást egykori bűntársad, és választott urad, vagy rabtartód ellen.

A Sátánt magunknak kell lelepleznünk a Bíró előtt! A mi szavunk perdöntő, hiszen a mi vallomásunk, amely ítéletet készít elő, a mi vallomásunk az, amely a mi életünkben nemcsak megítéli a Sátánt, hanem ugyanakkor megkötözi, hogy többet ne érhessen, vagy késztessen bennünket erejével. A mi vallomásunk egyben szabadulásunk is! Ott, ahol Isten akar látni minket, feladatainkban, elhívásunkban, vagy küldetésünkben többé csak a kísértések zavarhatnak meg, de a Megtartó hatalmát többé senki és semmi meg nem törheti, szüntetheti meg felettünk.

A szabad ember az, aki kimondhatja, megélheti a megtartatást, mert a minden hatalom birtokosa védi és takarja be őt.

Kedves Koronatanú!

Gondoltad valaha, hogy Te milyen fontos vagy? Gondoltad, hogy amikor megvallod rabságod, leleplezed fogva tartód, és szabadítást kérsz a Világ Urától, akkor a világ második legnagyobb hatalmassága felett a te koronatanúságod lesz alapja és része az ő végleges ítéletének? Mert az, ahol te élsz, az, ami és aki hozzád tartozik,azt e pillanattól kezdve a Sátánnak el kell hagynia!

Tudod, hogy Isten ezt várja minden embertől, hogy minél több ember a Megtartó uralma által örök életet nyerhessen?
Mert mindaddig, amíg valaki nem áll a mindenek felett álló Bíró előtt, és nem tesz önmaga ellen bűnvallást, és azt nem követi bűnbánat, addig nincs lehetősége a szabadulásra sem, mely egy halálos állapot további működése is az életében?

Aki pedig életet akar nyerni, annak tudomásul kell vennie, hogy élet meghalás nélkül pedig nincs!

A koronatanú szava a Sátánra halálos ítélet, és a koronatanúnak kegyelem, szabadulás, és megtartatás: Élet…

Lehet, hogy a bűntudatod elért. Lehetséges, hogy amikor testedben, a fizikai területen, vagy lelkedben, érzelmeidben, érzéseidben, vágyaidban érezted, és megérezted bűneid következményét, elértél a bűnbánatig is…
Mert rádöbbentél, hogy nemhogy urai, de megtartói sem vagyunk ezeknek, megérezted, hogy segítségre van szükséged. Mindezek pedig el kell, hogy vezessenek ahhoz,hogy megszülessen életedben a Szabadító…legyen karácsonyi és beteljesedett ígéretben részed…
Onnan pedig egyenes út kell, hogy vezessen a Bíró elé, mert Ő azért szabadít meg, hogy Elé állva vallomást tegyünk, és kegyelmét elfogadva életünket mindenben a Király uralma alá, kezébe tegyük.

Ez az út azonban már a megszabadult ember hálaadó szavaival Isten szabadítását megköszönő, áldó és áldott folyamat. Egészen odáig, amikor már a kegyelem ajtajában felhangzik szájából a segélykérés:

hosiána… vagyis :…segíts hát !

Mert a szabadulás csak a kegyelem, és a teljes életátadás megtörténte után lesz végleges, befejezett tény. Csak mindezek után sóhajthatunk fel, és élhetjük meg az igazi, a szabadsággal mindig teljes és valódi örömöt:

Életem már a Megtartó kezében van.

A világi ítélkezések, bírósági ítéletek során bűnszervezetek tagjai, gyilkosok és fegyveres bűnözők kerültek rács mögé egy-egy koronatanú vallomása után. Ezeket az embereket sokszor a rendőrségnek kell megmentenie az esetleges bosszútól. A tanúvédelmi programban néhány nap alatt teljesen új személyiséget biztosítanak megváltozott névvel, s ha kell, megváltoztatják a születési adatokat is. Új helyre költöztetik az illetőt, ha szükséges, akár a határon túlra. A művelet minden részlete államtitok. A rendőrségen belül is csak az arra felhatalmazott, különlegesen képzett tisztek juthatnak velük kapcsolatos információkhoz.

Ehhez hasonló az újjászületett, a Sátánt leleplező, vele minden kapcsolatot megtagadó, és Istentől betakarást, védelmet kérő ember életének további része.
Őt a Sátán haragjától, bosszújától a Megtartó, Jeshua HaMassiah védi meg, és tartja meg az örök életre.
A megtartatás pedig már annak az embernek a sajátja, aki új születési, „újjászületési” dátummal, és új névvel, Istentől kapott névvel bír, és amikor élete Isten szerinti helyére kerül, valóban a Sátán hatalmának határán túli, új helyen él. Még akkor is, ha lakhelyét sohasem hagyta el fizikailag. A különbség csak annyi, hogy a kriminológia szerint a koronatanút elrejtik, életének további éveiben adatai, a változások mindenki előtt titkosak, addig a Sátánt leleplező, őt mindenben megtagadó ember Isten bizonyságaként, a Megtartó kezében és védelmezésében sokak számára látható, és követendő bizonyság.

Hitet erősítő, bátorító lesz életük azoknak, akik a rabságban szenvednek, a Sátán kezéből még nem szabadulhattak meg. Ők is megtartottak, pedig nem ismerik a Megtartót. Megtartottak egy mindent újjá tévő, újjá szülő döntésükig, amikor szabadok lehetnek koronatanúként a kegyelemre. Aztán e döntés után a Megtartó már véglegesen megőrzi, megtartja őt földi haláluk napjáig, és így az örök életre is felkészíti a megszentelődésük folyamata által.

Megtartó született…

Amikor e sorokat olvasod, ezen írás eljut Hozzád, talán éppen küszködsz, hogy valamit, valakit megtartsál.
Anyagi jólétedet, financiális biztonságodat, szanaszét rebbent családodat, házasságodat, dicsőségedet, hírnevedet, egészségedet, fiatalságod… E felsorolás szinte végtelen lehetne. Miképpen az eszközöket is, melyeket mindezek érdekében hadrendbe állítasz.

Hasonlítasz ahhoz a királyhoz, akit körbevesz az ellenség, hogy országát elfoglalja, és a trónt ledöntse…
Te pedig minden pénzeden fegyvereket vásárolsz, harcosokat keresel, hogy jól megfizetetten védjék királyságod.

Szépészeti szerek, gyógyszerek, ruhák, módszerek, vagy karácsonyi ajándékok…
Miközben magadnak hazudsz, alattvalóidat is hazugsággal, vagy éppen hazug szeretettel próbálod megnyerni.

Nincs ez másképpen a gyülekezetekben sem… Valahogy meg kell tartani, össze kell tartani…

A karácsonyi üzenet éppen ezért egységesen szól mindenkinek:

Megtartó született!

Nem te, vagy felekezet, gyülekezet, vagy bárki ember kapott céljainak, vágyainak betöltéséhez segítő társat Jeshua megszületésekor!

Ahhoz, hogy ezt az örömhírt valaki meg is értse, újra csak a meghalás az alapfeltétel.

Ha most hívő életed sokadik évében, és végre… koronatanú is leszel már.

Vagy még a világban élsz, de vágysz szabadságra, és elindultál Isten elé bűnvallást tenni, és a Sátánt, mint bűntársad megtagadni koronatanúként...

Hát akkor lesz végre valóság a megtartatás, az örök élet számodra.
Mert végre meghal benned a király, mely nem más, mint a Sátán becsapása által megszületett bűnös engedetlenség…

Meghal tehát benned a bűn zsoldja, a halál, és van új és örök életed!

E halál halála az Élet: az ingyen kegyelem által.

Valamennyiünket Isten Szeretete őrzött meg, hogy hallhassuk a régi-új üzenetet:

Szabadító születik…

A Szabadítótól pedig a Megtartóig Isten mindazokat elviszi, elsegíti, akiknek szívében eldőlt:

nem én akarom megtartani önmagam,és másokat, és nem emberek által akarom, hogy vágyaim megvalósuljanak, vagy kárt ne szenvedjenek, maradandóak legyenek mindazok, amik általam, vagy bennem épültek fel.

E sorok akkor jutnak el hozzád, amikor Jézus születésére emlékezik a kereszténység.

Nekünk azonban ezen túl kell lépnünk!
Mert minden nap elhangzik, elhangozhat Urunk szava, személyre szólóan:

„Koronatanúként idézlek magam elé!”

Hallottad ezt már?

Megjelentél valaha előtte tanúságot tenni a Sátán ellen?
A Megtartó megszületett, és uralkodik…, és mindenkit vár.

Aki pedig még ezt nem tette meg: sohasem volt szabad, a Megtartó helyett a rabtartó kezében az élete.

Tedd le ma a királyságod, uralmi, hatalmi vágyadat…

A Király megszületett, a Király vár, hogy kegyelmet adhasson.
Jeshua HaMassiah, a Názáreti…, Aki uralma alatt ismerheted meg a Megtartót, - - alattvalóként és személyesen Őt…

E szavakkal adom át a meghívót, mely lehet számodra egy azonnali idézés is a mindenek felett álló Bíró elé…
Ha ma eléje állsz, akár már ma megérezheted a választ:
A koronatanúi vallomásod szabaddá teheti életed, házasságod, családod, és mindent a Sátán uralmától, és többé nem jogosult abban létezni, uralkodni!
Már ma elkezdődhet a szabadulás, és a béke, biztonság a Megtartó kezében.

Olyan, amely felette áll minden ember által tákolt békénél, és minden emberi, fizikai, lelki , múlandó biztonságnál… Így és ezért lehet bármely napod ünnep…


2009 Karácsonyán


Copyright © 2005-2010 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő ZSIDÓ KÖZÖSSÉG
JHVH NISSZI Szolgálat




SÓFÁR Jeshua HaMassiah-ban hívő Közösség. Alkalmaink: Szombaton 15 órától, Bp., VI.,Vörösmarty u.51.

Honlapkészítés