A messiáshívő zsidókról III.

A Híd másik oldala

Előző ismertetésünket összegezve megállapíthatjuk, hogy a zsidóság megtartotta egységes voltát.
A különböző hitágazatok egymással nem bocsátkoznak háborúba, nem versengenek, és egymástól nem csalnak át egyik helyről a másikba senkit.
Ezért valamennyi hitágazat lényegében azonos módon viszonyul a messiáshívő zsidó társaihoz.
Egymás másságát nem tekinti támadások célpontjának, amikor az alapok megegyeznek.
Ez pedig leginkább a Tóra egységes elfogadásában, a messiási várakozásban, a próféciák beteljesedésének vágyában, és az apokaliptikus várakozás felelősségében látható.

Ebben az egységben nincs vita, de van véleménykülönbség a részletekben, valamint nincs harc egymás ellen, de lehetséges bizonyos fokok mértékében elhatárolódás, a közösségvállalás egyes részleteinek csendes, és hallgatólagos nem vállalása.

Mégis van egyfajta védekező támadás, amikor a kereszténységbe misszionáló, a keresztény identitást a zsidóval felcserélő, olykor vérükben izraeliták mintegy betörnek a zsidó közösségekbe…
Ilyen ellenállás tapasztalható különösen Izrael területén, ahol a kereszténnyé lett, zsidóságukat lényegében tagadó és elhagyó izraelitákat még a Nép soraiból is kizárják…
Ők valóban egy olyan skrizofén állapotban lévő izraeliták, akik számukra nem adott, pogány keresztény identitásuk mellett magukat zsidónak is vallják.

Márpedig e kettő együtt nem létező akarata Istennek, vagyis zsidó keresztény nem létezik, csupán keresztények és kereszténnyé vált zsidók magyarázkodó jelzője önmagukról, vagy a misszió által asszimilált zsidókra.

Létezik zsidó, aki Jeshuát elfogadta Messiásnak, de ezzel nem lett más nemzet tagja, és nem szabad élnie más identitással.

Mindezen tényt azért volt szükséges elöljáróban lejegyezni, hogy eljuthassunk a „híd” másik, a más nemzetbeliekből lévő, magukat kereszténynek deklaráló tömegéhez.
Amely sokrétűsége, sokszínűsége olyan tábort képez, melyben van testvér, létezik támadó szándék a messiáshívő híd , vagyis szolgálat ellen. Sokan mások, más-más szellemiségben , vagy lelkülettel.…
Forrongó tábor, mely a zsidóságtól ellentétesen egymást marja, egymással harcol, majd e lendülettel és e szellemmel célba veszi a zsidóságot is, mely a híd túloldalán várakozik zárt egységben.

Számunkra e tábor ismerete és bemutatása azért fontos, mert vagy rajtunk keresztül kívánják támadásaikat véghezvinni, vagy a már említett másik, - áruló zsidók és filoszemiták építette, valamint ökumenikus jelleggel bíró-, híd használatával próbálják a zsidóságot elérni és elejteni, bekebelezni.

Mindennek kiindulását, működését a kereszténység gyökereiben, és mai abszolút korinthusi helyzetben ismerhetjük meg!

A korinthusi állapot ma:
Pál , amikor másfél éves igen nehéz, és kemény szolgálata által elindult a Korinthusi Gyülekezet működése, a történelmi kor és helyzet szinte azonos volt a mai állapotokkal.
Azzal, amiben ma a Messiás Teste működik, és benne a feladatát ellátó, elküldött szolgálatát végző messiáshívő zsidók.
Korinthus a főniciaiaktól fertőzött, főleg kalandorok által mozgalmas életet élő, és római polgárok által irányított, korának modern városa…
Előzőleg a Görög Birodalom dísze volt, annak a birodalomnak, mely élén olyan nép állt, melynek semmi köze sem volt a többi görög törzshöz idegen népként.
Mégis ők fogták össze és vezették a birodalmat.
Majd jöttek a rómaiak, és a várost lerombolták. Mert a béke csak a harc és háborúk által kapott ajándék,..Pax Romana…
Győztesként és kisebbségként, idegenként egy új Korinthus immáron nemzetközi, kevert népességű városa virágzott fel…
Megváltónk születésekor e birodalmat pedig Ökumenénak hívták..!

Ma sincs másképpen, amikor egy sohasem volt krisztusi, de keresztény pogányság a kereszténység élére állt, irányit, és tevékenyen használja a Pax Romana működését szellemben, lélekben,miáltal maga alá próbálja gyűrni a mai korinthusi -,krisztusi vezetés alatt álló-,közösséget…
Mint egykor, ma is előtérbe került az ismeret (gnozis) és a bölcsesség (szofia) és ez által a gnoszticizmus modernnek mondható működése, reneszánsza.
Mindez, a sokrétűség miatt létrehozta az ökumenét segítő szinkretizmust is, mely ma a tolerancia működésével és diszkrimináció ellenességével a liberális, reform, egyben a Törvényt, Isten Igéjét elvető, vagy elhallgató felekezeteket, gyülekezeteket és mozgalmakat.
Valóban korinthusi állapotok alakultak ki napjainkban, mely az utóbbi időben egye erősebben növekedő tendenciát mutat.
Nem véletlen, mivel a modern világ önmaga is építi a maga irodalmát, ahol egy rejtett kisebbség uralja már az összekevert népeket…
Uralmát pedig a Pax Romana forgatókönyve szerint már kontinensekre terjeszti ki…

Ezért az sem lehet titok előttünk, hogy egy régi és folyamatosan alkalmazott módszer nemcsak Seneca szavaiban hallható, hanem az „oszd meg és uralkodj” társadalmakat, egyházakat és minden emberi egységet megbontó, majd arra uralmát kivető erő és szellemiség tegnap és ma, majd ítéletéig…, egy és ugyanaz.

Pál korában és a Korinthusi Gyülekezetben is romboló hatásával működött.
Ma is beférkőzött a gyülekezetekbe, és onnan sugárzik kifelé, még a messiáshívő zsidóságot is támadva.

Pál amikor e rombolásról szól, megemliti a hármas pártoskodást:
Apollos, Kéfás…és az őt zászlójára tűző pártot…

Apollos esetében megjelent az akkori gyülekezetben a „minőségibb” vonzása, hiszen Apollos Alexandria szülötte volt, ahol Philon filozófiája hatással volt rá és későbbi munkásságára..…
Ez adott alapot további romboló erők megjelenésének:
-a bölcsesség szédültté tette a tanítót és a hallgatót egyaránt…
-a hallgatók túlértékelték, Pál elé és így Isten Igéje elé tették Apollost…
-mindez által pedig máris elindult a pártoskodás…
-a pártoskodás pedig odáig vezetett, hogy a hallgatók önhitten és dicsekedve jelezték kihez tartozásukat, hovatartozásukat, mintegy magasabb rendű, kivételes helyzetüket Apollos lábainál…

Kéfás pedig, aki vendégként jelent meg közöttük a csodálat, az újdonság varázsával bírt számukra.
Mindhárom, megnevesített esetben olyan, végső soron szakadást,rombolást előidéző emberi jellemek bontakoztak ki, melyek ma is súlyosan működnek a felekezetekben, és a felekezetek egymás elleni harcában.
Vagyis kialakult:
-a személyválogatás
-válogatás a vendégek -, kínálat-, közül
-kizárólagos emberi tekintély vágya, igénye és elfogadása
-a karizmatikus képességek bálványozása
-magasabb rendű tudás és ismeret igénye
-a „hozzá tartozom” hangsúlyozása

Úgy gondolom, hogy e tulajdonságok, melyek nem teljes felsorolásban olvashatóak, a ma kereszténységének halálos kórjára mutat , és diagnózis is.
E tünetekkel naponta találkozhatunk a gyülekezetekben, melyek szakadások, pártoskodások kezdetének és okainak első, majd sokasodó tünetei.
-A „ki a jobb?” személyválogatása az információ lehetőségének robbanásszerű kitágulásával már olyan „nagy szolgálóknak” is ad versenyteret, akiket sohasem vizsgált meg senki, és a világ minden reklámeszközét használva tömegeket manipulálhat, és ölhet a karizmatikus varázslás, hamis autoritások által…
-Innen már csak egy lépés, amikor szinte piaci törvények szerint hívnak szolgálókat a gyülekezetek. A testi és lelki igényekhez mellérendelnek „szellemi” emberek szavait, melyek biztos támaszai lesznek a sikernek, haszonnak és a szellemi paráznaságnak…
-A felsorolás végén áll a „hozzá tartozom”…
A ma kereszténységének legjellemzőbb tulajdonsága, amely egyben hitvallása a bálványimádásáról is.
Volt idő, amikor vallást követtek, és arról tettek hitet.
Aztán következett a vallásban az egyház, mely születés által, vagy önként vállalt uralomnak jelzésére szolgált.
Tulajdonosi jogviszonyt…
Ma mindezt felcserélte, és egyre inkább általános a gyülekezethez való tartozás.
Ez lényegében már a korinthusi idők szakadásának mai megfelelője, hiszen a gyülekezet általában egy ember által kezdeményezett csoportosulás, amely a csatlakozókkal szaporodik, növekedik.

Pál idejében történt további folytatásokról és következményekről is kapunk beszámolót Leveleiből. Amikor az egység megszűnőben volt, és a közösség továbbiakban már elvesztette családias, testvéri közösségét.
Megjelent:
-a személyi kultusz…
-kialakult a sznobizmus (gazdag-szegény...)
-elindult a klikkesedés , csoportok külön-külön ettek, és volt ahol részegeskedtek.
-Az emberi tekintély ma egyre erősödik az egyre gyengébb, csordaszellemben járó kereszténységben.
A gyermekkorban tartottak pedig mindezt igénylik is!
-A karizmatikus felsőbbrendűség, gőg pedig autoritással párosul.
Aki valami ajándékkal bír, az hamarosan saját nagyságát, sőt hatalmát erősíti azzal.
A korunkban megoldásokra, és csodákra vágyó emberek pedig a felismert, hamis pásztori uralom és gyülekezeti fegyelmezés helyett inkább a misztikus , bizony hazug és bizonyíthatatlan szellemi autoritást veszi magára , legtöbbször félelmében.
-A ma embere pedig az élet minden területén a minőségire, és annak megnyerésére törekedik.
Nincs ez másképpen, amikor vezetőt, elöljárót választ magának.
Miképpen a világban is nem a tudás fontos, hanem az arról kapott diploma, akképpen a kereszténység is minősít.
Végzettség, publikálások, kitüntetések dominálnak, miközben lényegtelenné válik Isten Igéje, és az általa elrendelt küldetés…
Bizonyság helyett a siker, a prédikáció helyett a retorika és a segédtudományok színes használata…

Mindezek következményeként Pál nem vállalta a bemerítés felelősségét a Korinthusi gyülekezetben, és kemény figyelmeztetéssel szállt síkra az Úrvacsora szentsége, tisztasága mellett…


Amikor Korinthus és a mai kereszténység helyzetének azonos állapotát szemléljük és hasonlítjuk össze, szembetűnő egy nagyon fontos azonosság:
Korinthusban nem volt arisztokrácia, nem voltak hagyományok és nem volt tisztes, terheket hordozó polgárság sem!
A ma gyülekezeteiben egyre kevesebb az elöljáró, példákat, ismereteket felmutató „szellemi arisztokrácia”…

A ma kereszténységének gyülekezeteinek vannak néhány éves, évtizedes, legfeljebb néhány évszázados szellemi-lelki hagyományai.
Egyszóval: gyökértelen, „egynyári virágok”..
Márpedig ez az állapot vezet ahhoz, hogy a pártoskodás és folyamatos szakadások, majd ellenségeskedések eszközei és áldozatai lesznek.
Gyökértelenségükben nemcsak folyamatos harcot folytatnak egymással és újabb missziós célok irányába, hanem újabb és újabb manipulációk, szellemi áramlatok játékszerei lesznek.
Esetükben érvényes, hogy akinek nincs célja és kikötője, annak a szél csak veszély lehet hajójának. Amelyik hajóját elsüllyeszti, zátonyra viszi, miközben legénysége étlen-szomjan hal meg a fedélzetén.

Mint jeleztem, a korinthusi és a mai gyülekezet nem teljes jellemzőjét írtam le.
Mégis sok ismeretet kapunk, hogy amiképpen a Korinthusban a messiáshívő zsidókat és a velük együtt, egy közösségben lévő más nemzetekből megtért , és a Messiás Testében társaikat milyen sokrétű támadás érte, nem nehéz felfedezni a hasonlóságot arról, hogy ma kik,akik a mai messiáshívő szolgálatra károsak, vagy azt, hogy honnan érhet bennünket támadás.
Általuk, és közülük érkeznek mindazok, akik magukban hordozzák Korinthus, és a bomlasztás, szakadás szellemiségének jeleit…
Számukra a messiáshívő híd csak eszköz arra, hogy belső harcaikat külső területeken valósítsák meg mások ellenében, vagy éppenséggel misszió néven a kolonalizálás céljaira.
Teszik, mivel a belső szakadások és pártoskodások következményeit, veszteségeit csak mások bekebelezésével tudnák pótolni, és egyben ezt missziós győzelemként önreklámnak, mások becsalogatására felhasználni.
Hiszen e mai világban senki sem akar a gyengéhez csatlakozni, a lelki embernek sikerek, megtapasztalások, csodák és más „nagy” dolgok kellenek.
A Sátán pedig kapva kap ezen, amikor mindezek adja…

A Korinthusi Gyülekezet állapotáról írt, és megnevesített betegségei mind jelen vannak közöttünk, és mindre van eszköze a Sátánnak…
Ő, aki minden testi és emberi vágyat ki tud elégíteni a keresztény gyülekezetekben. Csodamód, hatalmasan és” biblikusan” is…

A híd pedig egyik oldalon csak lezárt, mivel a zsidóság nem támad.

A másik oldalról pedig folyamatos a hódítók, a híd feladatát eltulajdonítani szándékozók kósza csapatai…
Ők, akik hangosak, és akik hangoskodnak, félelemmel teltek.
Hazánk lakosságából korinthusi betegségektől szenvedők hangoskodói alig vannak összességében talán és mindössze ötvenezren, melyben azonban van egy csendes és várakozó rész is…
Ők, akik a leghangosabban támadják a messiáshívő szolgálatot, miközben éppen ők azok, akik a híd működését ellehetetlenítik…
Sznobok, elkülönültek, személyi kultusz alatt élők, klikkek, szellemi zabálók és részegeskedők…
Ők, akik embereket, gyülekezeteket bálványoznak,maguknak, vagy társaiknak szellemi tekintélyt osztogatnak, karizmatikusságuk a gőgjük alapja,magukat és vezetőiket mindenkinél bölcsebbnek kinevezők, azok, akik Krisztus helyett már csak „isták”, „esek”, vagy már az sem, csak egy valamiféle fantázianevű csoportosulás alárendeltjei…
Ők, akik egy ideig gátolják a híd működését, és természetüknél fogva sohasem fogadják el a messiáshívő zsidóság különleges elhívását és küldetését.
Ezzel pedig sorsukat is megpecsételik:
Sohasem lehetnek részei a két részből eggyé szerkesztett Messiás Testének.
Azoknak a próféciáknak sem lesznek áldottai, melyek a vissza és beoltatás ígéretéről tesznek bizonyságot…

A mi szolgálatunk feléjük csak a bizonyságtevő élet, és az a hitünk és engedelmességünk gyümölcsei, melyek a tőlük oly távol eső és elérhetetlen zsidóságban érlelődnek, valamint azok a magok kizöldülése, melyet az általuk oly megvetett vallásos emberekben indít el Isten.

Mert amiképpen e hangos és semmi csapat útelzáró a zsidóság felé, ugyanúgy akadályai annak, hogy a kereszténység megismerhesse zsidó gyökereit.
Aki pedig akár általunk is eljut Isten Törvényeinek megismeréséhez és elfogadásához, hamarosan megélheti a kegyelmet is, élete nem emberi vágyak és emberi, bálványozott uralmak alá kerül, hanem Jeshua HaMassiah kezébe!

Istennek hála, hogy a messiáshívő zsidóság a Törvény újra felmutatásának, megismertetésének, helyreállításának elrendelt hordozója, éppúgy, mint a hívő, Messiást váró zsidóság.

Istené minden dicsőség azért is, hogy Jeshua HaMassiah uralma alatt megélhetjük Isten Szeretetét és benne a megváltó kegyelmet…

Ugyanakkor hálát adunk Istennek, hogy ezek után megáldott valamennyiünket kegyelmi ajándékaival is.
Jeshua HaMassiahban, és Ő bennünk megtapasztalhatjuk, hogy mindezek védelmet adnak a korinthusi gyülekezetet is támadó, és ma is élő szellemiségektől, és nemcsak nincs velük közösségünk, hanem be sem férkőzhetnek közibünk, vagy rajtunk keresztül a híd túloldalára, a zsidóságot megszédíteni.

Mert bár a támadás és a próbálkozás általuk folyamatos, és sokszor fülsértően hangos, de legfeljebb néha rezzenünk bele…
Oka pedig az, hogy a kegyelmi ajándékok közül legfőképpen működik Jeshua HaMassiah által és jelenlétében a
-diakriszesz pneumatos- a megkülönböztetés ajándéka
Megéljük a belső erők munkáját, mely a „csoda” szóval lett megmásítva..
-Naponta tapasztaljuk a gyógyítások működését
-Ugyanakkor a logosz gnoszeosz, az ismeret szava is Istentől kapott ajándékként elhangzik minden szolgálatunkban. Akár zsidó, akár keresztény ismeretek, vagy a világ tudományainak használata…
-Hasonlóan Isten ad minden helyzetben logosz szofiasz-t, bölcsesség szavát, mint szólt egykor Salamon perdöntő helyzetben…
-Mégis a legnagyobb ajándéknak ezek közül a hit ajándékát tartjuk.
Annak a hitnek, mely nem emberi , hanem látja a láthatatlan, és az ígéretet, mely be fog teljesedni.

Amikor a messiáshívő szolgálatunkat végezzük, építjük, majd működtetjük a „hidat”, akkor fogjuk igazán hálát adva dicsőíteni Istenünket, mert amit ma tudunk, azt meg is fogjuk látni, tapasztalni.

Nemcsak létezik a hit ajándéka bennünk, hanem működik is, bár ennek ma még láthatatlan , de biztos következménye lesz, amikor mindenki előtt láthatóan részesei leszünk annak, amikor a Messiás Testének egyesülése megindul.
Rajtunk keresztül, és nem a mi terveink, akaratunk szerint.

A zajos, félelmében, bizonygatásban ordítozó, számában jelentéktelen , még egymással is harcoló csapatocskák számunkra kellemetlenek ugyan, de csak azon zsidó társainkra veszélyesek, akik besorolni kívánnak a birodalomba, vagy a Béke helyett a Pax Romana békéjére vágynak, ahol egy kisebbség uralta többség a személytelenek halmaza…

Vagy azokra, akik a felsorolt kívánságok betegségeit elkapják a fertőzöttektől.

Zsidók számára pedig mindezek kevésbé veszélyesek, mert az elhatárolódás, az önvédelem ez esetben hasznos és védelmet ad, hogy semmi felületen, légtérben nincs érintkezés a vallásos, hívő zsidó és az ötvenezrek között…
Miképpen a messiáshívő zsidóság egyedi, és hatalmas elhívása miatt Isten a kegyelmi ajándékokon túl is megkülönböztetett védelmet ad számunkra.

A Híd tehát épül, és bár néha megtámadják azt, hitünk szerint részesei leszünk nemcsak a megindulásnak, hanem a Messiás Teste végső egyesülésének is.
Hitben és engedelmesen várjuk Isten Akaratának beteljesedését, melyet azonban megelőzi kicsiny, kellemetlenül hangoskodó hordák eltűnése.., illetve beolvadása az Ökumenébe.

Aki pedig időben megtalálja a helyét emberi uralom helyett a Messiás Testében, elhagyja a korinthusi szellemiségek uralmát szabadulása árán, azzal együtt fogunk ünnepelni egykor.

2008.11.04.


Copyright © 2005-2010 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő ZSIDÓ KÖZÖSSÉG
JHVH NISSZI Szolgálat