A messiáshívő zsidókról II.

A két oldalról ostromlott híd


Amikor a messiáshivő zsidók szolgáló küldetéséről beszélünk, akkor a már felvázolt,” híd a Messiás Testében „meghatározás tűnik a legpontosabbnak.
Tényként, és nem az oly divatossá vált, önjelölt, mások fölé helyezkedő és uralkodni szándékozó, olykor felsőbbrendűséggel párosult küldetéstudatról beszélünk.
Ezt bizonyíthatja, ha meglátjuk azt, hogy e feladat nem jár látható és emberi, látványos, vagy hasznot hozó eredménnyel. Vagyis kizárt benne a mások feletti hatalom és uralom, miképpen a dicsőséget hajszolók éppúgy nem érnek el sikereket, mint akik anyagi haszon reményében birodalmat szeretnének létrehozni és azt növelve, kiterjesztve uralkodni.

A paráznaságra sincs lehetőség, mert a „híd” ne lehet se jobb, se baloldal tulajdona és eszköze saját céljaira. A „híd” sohasem lehet egyházak, mozgalmak, hódítók uralma alatt, és a messiáshívő zsidó szolgálat nem megvásárolható, nem bírható szellemi, vagy lelki paráznaságra sem.

Isten maga gondoskodott arról, hogy mindattól mentesek legyünk, amibe oly sok pásztor és gyülekezet bukott bele: dicsőség-hatalom, uralom-pénz, paráznaság… Szellemben , lélekben,és sokszor fizikailag is.

Mi sem természetesebb, hogy éppen ezért még fokozottabb a támadása a Sátánnak, hiszen a zsidóság, és benne a messiáshívők nem szentek, nem állnak mások felett.
Éppúgy kísérthetőek, mint bármely ember, és hasonló módon történhetnek elbukások.

Számunkra azonban van egy nagyszerű védelem Isten akaratából:
Isten úgy rendelte, hogy minket, amikor megéljük zsidóknak adatott identitásunkat, akkor senki nem számol önmagához!
Még azokat sem tudja beolvasztani ekkor, akiknek már rendezett, és egyre növekedő életükben a messiási (krisztusi) identitás.

Ezért a Sátán azokat kezdi amálekita módon is támadni, akik leghátul haladnak.
Ezért mintegy lenyeli azokat, akik a zsidóságukat csupán formailag vallják meg, és helyette más identitás uralja életüket.
Különösen akkor éri el célját, amikor valaki formális keresztény és a krisztusi identitás helyett egyházakhoz, valláshoz tartozik. A mai korban még újabb változásoknak is lehetünk tanui, amikor nyilvánvaló, hogy a hívők nagyobb része gyülekezetfüggőségben, vagy pásztorok, emberek személyes hatása alatt élnek és raboskodnak.

A messiáshívő zsidóság megépülése folyamatában két irányból kap támadást:
A hívő zsidóságtól egy ideig, a kereszténységtől egyre fokozottabban.

Egyik oldalról a rabbinikus judaizmus vak védelme, a másik oldalon a félelem…


A hagyományaiban élő zsidóság és a messiáshívők kapcsolata

Életem és szolgálatom során Kelet- és Közép Európa, és Nyugat Európa számtalan zsidó közösségében fordultam meg, ahol sohasem tagadtam meg Jeshua HaMassiah-t, a visszajövő Messiást és Uramat.
Legtöbbel karitatív szolgálatban közösen működtünk együtt éveken át, és a zsinagógákban mindig családi szeretettel fogadtak. Fel sem merült az, hogy idegenként, vagy ellenségként kezeljen bárki.
E kapcsolat még akkor sem változott, amikor karitatív munkánk más területeken lett fontosabb, és áthelyeztük működésünket.
Hitem és szolgálatunk eredménye minden ellenségeskedés helyett egy ponton mindig megállt:
Nem értették, hogy mit és miért teszünk…?

Azonban elfogadtak úgy, ahogy vagyunk, mintegy valamiféle zsidó szektának tekintve, és valamiféle furcsa zsidóknak, akik valami mást, szokatlant tesznek és hisznek valamiben, ami számukra ismert, de érthetetlen…

Így a kapcsolatunk családiassága megmaradt, és mi ebben „szegény”, sajnálatra méltó, de sohasem kilökött, még inkább sohasem gyűlölt, vagy utált rokon lettünk.

Ugyanakkor megtapasztaltuk, hogy mindazon zsidók, akik a hagyományoktól eltávolodtak, azok egyre gyanakvóbb szemmel tekintettek ránk.
Különösen jellemző ez azokra, akik egyfajta egységet építenek a katolicizmussal, és annak társult, szövetséges tagjaival az ökumenéban.

Vagyis a zsidóságától, és zsidó identitásától távolodó izraelita, a távolság mértékben azonos módon a messiáshívő zsidóságtól is távolságot tart.
Az elhatárolódás, és valamiféle, gyenge ellenségeskedés irányukból feltehetően akkor lép majd fel, amikor már csak névlegesen lesznek zsidók, vagyis a kulturális és szociális egyesület szintjére jutnak, és minden szinten azonosulnak a történelmi egyházakat egységbe tömörítő ökumenikus szellemiségével.

Mindezen megállapítás a helyi viszonyokra mondható el.

Nyugat Európa, Amerika és más térségek zsidósága sok és alapvető dolgokban más.
A liberális vagy reform zsidóság a messiáshívőket olykor konkurenciának tekintik egy „zsidó piacon”.
Különösen és harcosan, acsarkodva teszik ezt a mindent globalizálni és maguk alá besorolni akaró chaszid mozgalmak.
Vagyis a mozgalmak mindig harcolnak egymással, vagy érdekszövetséget kötve kiegyeznek hasznaik reményében és terveik megvalósulásában.
Ők, akik bárkivel képesek allianzot létrehozni, különösen azokkal, akik keresztény néven is az antikrisztusi szellemiség hordozói, tudatos, vagy tudattalan segítői.

A judaizmus egyes ágai, mozgalmai a messiáshívő judaizmus mozgalmait is elismeri, vagy azokkal éppen jó kapcsolatokat építenek… Amúgy is ”mozgalmas” időket élünk meg…

A kisebbségben maradt ortodoxia, hívő zsidósága pedig ezért minden ellen védekezik, tartja állásait valamennyi új, és így a messiáshívő zsidók vélt támadása ellen is.

Azonban csak idő kérdése, hogy ők maguk is különbséget tudjanak tenni a messiáshívő judaizmus, és a messiási identitásban élő zsidóság között…


Közép Európa helyzete mégis más.
A messiáshívő zsidóság szempontjából kedvezőnek mondható.
A hallgatólagosság jelzi, hogy a Tórát teljesen, vagy legalább részben Alapnak tekintő zsidóság közel van hozzánk, egy családban vagyunk.
E hűségük jutalma az, hogy e térségben csak kis mértékben tud judaista mozgalom (reform, liberális, stb.,) gyökeret verni és megerősödni.
Ezért nem tud messiáshívő judaizmus sem elindulni külső kezdeményezésre, nagy pénzügyi támogatással sem.
Bár voltak próbálkozások pl. Budapesten is, látványosak, bevonva keresztény gyülekezeteket, sok pénzzel és amerikai mintájú szervezéssel, iskolaalapítással, működtetéssel, ma már emlékük is elkopott, vagy rossz szájízű maradt…
Csak ott hagytak nyomot, ahol a zsidóság gyakorlatilag nem működik, és így nincs, aki védekezzen a hazug messiáshívő judaizmus nem zsidó emberek általi rombolása ellen.
Az ellen, ami már a zsidóságot el sem érheti területi megszűnése miatt, de annál nagyobb kavarodást, megosztást okozhat a keresztények között, valamint a zsidósággal való viszonyukban, de még inkább a deviánsakat összegyűjtve zászlajuk alá, akik tovább rombolnak a „mozgalom” nevében…

Hazánk területén pedig a chaszid, reform, liberális szervezetek létrejötte pedig azokból növekedett, akik a kereszténységben csalódottak, és valójában más nemzetiségbe születettek, majd a judaizmusba betért emberek zsidózó, de nem zsidó , általában kulturális egyesületeivé váltak.
Ők természetesen kapcsolódnak hasonló helyzetben lévő keresztény, de nem messiási (krisztusi) csoportokkal, és az ökumené élharcosaival.

Soraim két oldalról való támadás címmel kezdtem.
Amikor a „messiáshívő híd” zsidó oldaláról beszélünk, igazából módosítanom kell a támadás szót ez esetben!
Vagyis:
A hithű, Jeshuát még nem ismerő, de Isten törvényeit, a Tórát alapul elfogadó zsidóság a messiáshívő zsidóságot, - és egyetlen zsidó embert sem-, támad.
Kizárólag a védekező támadás eszközét használja, amikor nem vesz tudomást rólunk, amikor zsidóként elfogad, de a hitünkről nem beszélget és füleit bezárja.

Amikor pedig tudja és látja, és bebizonyosodik arról, hogy általunk, rajtunk semmi támadás nem érheti a Tórát és a hitét, és zsidó identitását, és amikor felismeri, hogy mi nem vagyunk keresztények és így hódítók, gyarmatosítók, vagy a keresztények előretolt, zsidó jelmezbe bújt serege, akkor köztünk él a kapcsolat!

A családban létrejött bizalom és megújuló szeretet által, amikor kérdeznek minket (!), szabadon tehetünk bizonyságot a Názáreti Jeshua HaMassiah-ról.

Ekkor megszűnik minden fal, melyet a keresztények építettek fel tűzzel, vassal, erőszakkal.

Akkor szűnik meg a félelem igazán, amikor mi magunk is őrizzük a zsidó identitást, és kérjük, elfogadjuk mindazt, amit a Népünknek adott Isten…

Hiszen minket, valamennyi zsidót a kereszténység jelentős része ma is , naponta leír. Halottnak tekint, megtagadja Isten rólunk szóló Ígéreteit, miközben behelyettesíti önmagát helyünkre, és a nem létező halottól, az élő zsidóságtól ellopja, és örökségnek tartja mindazt, amit Isten kizárólag nekünk adott, illetve azokat is, amivel minden emberrel osztoznunk kell, aki Isten népének tagjai…

Isten Akaratában, és így Igéjében ekkor, egymás megismerése által egyesül zsidó a zsidóval, a számára még ismeretlen Messiást váró zsidó a Messiásban, Jeshua HaMassiahban élő és szolgáló messiáshívő zsidóval.

Majd a mi kapcsolódásunk után nyílik ki a lehetőség találkozni valamennyiünknek, - már a más nemzetbeliekkel is -, egymásban: a Messiás Testében.

Ott, Őbenne kell és lesz találkozás, sohasem a kereszténység uralma, fennhatósága alatt, vagy a zsidóság beolvadása árán.

A hívő zsidóság támadása tehát nem támadás, hanem önvédelem mindazon érkező ellen, amely „ a hídon” érkezhet..

Nem alaptalan e félelem!
Akkor, amikor számtalan filoszemita, „messiáshívő” minket, messiáshívő zsidókat felhasználva, rajtunk keresztül akarja a zsidóságot elérni és misszionálva, az újabb, immáron lelki és szellemi holokausztot végrehajtani.
Mert a kereszténnyé misszionálás, beolvasztás a zsidóság szellemi és lelki halálát okozza, ami által nem tudja betölteni Istentől kapott örök időkre szóló feladatát és küldetését.

Szolgálatom alatt magam is sok esetben csapódtam be ilyen, rejtett szándékú keresztényeknek.
Többen általam találtak nyitott ajtót zsidó közösségekbe, amikor feltételeztem, hogy szándékuk tiszta, és csupán megismerni, tanulni szeretnének ott.
Hasonló módon sok filoszemita nem is tudja, hogy a hamis szeretetével, keresztényi buzgósággal mennyire a kereszténységet, mint emberi uralmat és nem Isten Tervét segíti, miáltal antikrisztusi erőknek eszközévé vált.

Más esetben a nagyfokú Izrael barátság sem takar mást, mint érdekeket...
Emberi érdekeken és hasznon túl „szellemi áldások” elnyerésének célja a bennünket ölelő, azonban zsebünkből tolvajló újkeresztények nyájas, olykor zászlókat lobogtató testvéri szolidaritása.

Bizony jó, amikor az önvédelem is lezárja a „hidat”, és nem enged át felelőtlenül minden barátot, testvért és egyebeket!
Ugyanakkor számunkra adott az újabb és két feladat, ami bizony nem könnyű:
Bizonyságaink által a bezártságban élő, hithű zsidósággal önmagunkat zsidóként megismertetni, és Jeshuát, mint élő és visszajövő Messiást felmutatni, hogy Isten akaratának idejében Őt felismerhessék bennünk és általunk.

Általunk, mert az évezredek rendezetlen bűnei miatt a zsidóság a kereszténységre ma is úgy néz, mint akik katolikusok.
Számára nincs különbség egyházak és felekezetek között!
Ugyanakkor nem tesz különbséget zsidó és zsidó közt sem, vagyis mi „szegény, sajnálatraméltó”, de szeretett zsidók maradunk.
Mindaddig, amíg nem vagyunk keresztény egyházak és emberek uralma alatt azok céljainak betöltői.

Így elmondhatjuk:
Mi, akik zsidó identitásunkat Jeshua HaMassiahban megéljük, és egyedül Urunknak, Jeshua HaMassiah uralmát fogadjuk el, a Messiást váró zsidósággal békében, és egyre közeledőbb viszonyban lehetünk.
Maga Isten nem engedi, hogy egymást kitagadjuk, vagy megtagadjuk.
Kivéve, akik a Választott Nép Tagjaiként egykor megtagadták önmaguk elrendelt elhívásunkat, vagy akár valamely, ezt valló egyházakba olvadtak be…
Ők engedetlenségükben élnek, és zsidóságuk csupán az izraelita, vérségszerinti állapotában várakozik halálukig, és azután ítéletükig…
Ugyanazt az ítélet kapva, mint akik önmagukat és másokat csapták be, amikor hamis és zsidó identitást választottak, miáltal valódi helyükön a mulasztásuk már engedetlenség …

Kettőnk, a „kétféle” messiáshívők találkozásán pedig nagyon sok múlik, és egy üdvtörténeti, egyben utolsó szakasz kezdete is.

Ennek jelei pedig már láthatóak.
Az ortodox zsidóság ma jobban ismeri sok kereszténynél Jeshua HaMassiah szavait, és annak szoros, elválaszthatatlan kapcsolatát az „Ószövetség” szavaival.
Amikor Isten mindezt kinyitja számukra, akkor indul el egy „új evangelizáció”, a zsidó gyökereitől elszakadt kereszténység felé, hogy krisztusi, vagyis messiási lehessen.

Kettőnk találkozásának profetikus következménye lesz valamikor az, amikor a Messiás Testének két részből történő egybeszerkesztettsége robbanásszerűen valóság lesz.
A „híd” világszerte épül, a messiáshivő zsidóság ugyanolyan formában, mint a Messiás Teste, rejtetten, minden látványosságtól mentesen működik már.

A zsidó oldalon hozzánk közel áll és vár a hithű és a Messiást váró zsidóság, és hitük alapozottságának mértékében a többi zsidó.

Közben épül másik híd is:
A ökumené és az érdekzsidóság közeledik egymás felé ökumenikus hidat építve, mely út az antikrisztusi idők eljöveteléhez.
Itt is egy kijelentett prófécia jelei láthatóak, melynek következményei mindenki előtt ismertek lehetnek.
Keresztény-zsidó, és zsidó-keresztény építkezések lélekben folynak, melyet máris saját céljaira megnyert a világot ma uraló erő…

E híd építkezői között azonban sok, közös ismerősünket láthatod!
Jobb azonban, ha nem a munkásokat nézed, hanem minden ilyen építkezési folyamat rejtett szponzorát, és irányítóját…
Mert a Sátán zsidó ruhába bújva egy erő, mely mindent mindennel össze akar mosni, keverni…
„Mindenki zsidó”, „szellemi zsidó”,a tolerancia hirdetése, „Krisztusban nincs zsidó”, „zsidók Jézusért”, „ az Úr kijelentette nekem: zsidó vagyok”… szavak mögött a Szétdobáló tevékenykedik.
A New Age szellemisége egyesít, hidat épít e teljes keveredésre, amikor sohasem volt zsidókat használ zsidó név alatt, hogy a zsidókat becsapja, és azokat így egyesítse, miáltal mindkét rész elveszti saját magát, és engedetlenségének áldozata lesz.


Ugyanakkor szellemben épül a messiáshivő és a Messiást váró híd, mely egykor összekapcsol két testrészt a Messiás Testében, melyhez érkezik a Fej, maga a Messiás, Jeshua HaMassiah.

2008.11.03.


Copyright © 2005-2010 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő ZSIDÓ KÖZÖSSÉG
JHVH NISSZI Szolgálat