Tanulj meg mielőbb úszni!

Néhány évtizeddel ezelőtt mindennapi , szoros kapcsolatba kerültem egy zsidó családdal, akik közt éltem sokáig .
A befogadás szinte azonnali volt , mely azonban igen ritkaság számba ment még akkoriban.
Ennek több oka volt:
-Alig telt el néhány év a Holokauszt után, és még nem gyógyultak be a keresztények , a magyarok által okozott sebek ,és az akkori , idősebb generáció még úgy nőtt fel, hogy a zsidó vallás alapjait gyermekkorában már megtanulta az otthoni környezetben.

A sokak által meg nem értett „másság” magyarázatára sok-sok könyvet lehetne írni,
sőt szükséges is lenne , hogy egymást megértsük és elfogadjuk...
Ehhez azonban elsőként Izrael Népének kiválasztottságát és különleges , egyedi elhívását kellene elfogadni kereszténynek és magának a zsidónak egyaránt.

Amikor az említett család legidősebb férfitagjával kerültem közvetlen kapcsolatba, elkezdődött egy megismerési folyamat.
Az első napokban leomlottak köztünk a falak , mert mindig működik az a leírhatatlan kapcsolat és megérzés , miszerint szinte azonnal tudjuk egymásról , hogy egymáshoz tartozunk.
Létrejön az a rezonancia és vonzás , mely emberileg és tudományosan nem magyarázható.
Természetesen amiként vonz , úgy el is különít.....
A megismerkedés és megismerés tehát viszonylag gyorsan lezajlott, és elfogadásom még úgy is teljes lett , hogy nyilvánvaló lett kiben hiszek és Jesua az én Uram.

Az elfogadás után azonban elindult egy folyamat .
Az „add tovább gyermekeidnek..” törvényének gyakorlása.

Sok tanítás és tanulás az eddig máshol kóborolt , a zsidó törvényeket, szokásokat nem ismerő , zsidó
fiatalnak szólt.

Ennek egyik gyöngyszemét szeretném tehát magam is továbbadni „gyermekeimnek” :

E zsidó családba történő befogadásom kezdetén a megjelenésével is tekintélyt sugárzó, pátriárka megjelenésű férfi legnagyobb meglepetésemre a következő kérdéssel állt elő:

-Te tudsz úszni?

Válaszom bátortalan igenlés volt, mert úszástudományom egy uszodában arra volt elegendő , hogy el ne süllyedjek.
/ Akkor nem is sejtettem , hogy e „vallatás „ milyen céllal történt. /

-Akkor neked meg kell tanulnod, mert minden zsidónak jól kell tudni úszni!

Bevallom , zavarba estem, és e határozott felszólítás célját végképen nem értettem.
Éppen a kivándorlás (alia) gondolata foglalkoztatott.
Egy olyan országba , ahol alig van víz, nemhogy széles és mély folyók...

Mégis megkérdeztem, hogy miért olyan fontos ez nekem ?
A válasz még meglepőbb volt:

-Ha sétálsz egy folyóparton és valaki beleesik a vízbe , hogyan mented ki ?A te bűnöd lesz, ha ő belefullad !
Ráadásul nagyobb a bűnöd , ha zsidó fulladt meg !


Hogy megtartsam okos kinézetemet, rábólintottam és igazat adtam neki.
Mégsem hagyott békén a kérdés, hogy mit keres egy zsidó a folyó partján , ráadásul akkor , amikor én is ott sétálok ?
Ha uszodáról lenne szó, mégcsak érteném, de ott van olyan személy , akit a baleset elkerülésének érdekében főállásban alkalmaznak, - van úszómester..!

-Ebben az időszakban szinte minden reggel Budapest egyik termálfürdőjében kezdtem a napomat, jó korán , már a nyitáskor.
A medence egyik sarkában hasonló módon és időben , minden előzetes megbeszélés és szervezés nélkül ekkor jött össze egy férfiakból álló csoport , kik valamennyien zsidó származásúak voltak.
Télen-nyáron egyaránt …
Ennek nem tisztasági és nem gyógyulási célja volt.
Mégis betöltötte azt a törvényt is, mely tisztasági törvény , és segítette ama parancs betöltését, hogy
valamennyiünknek vigyáznunk kell az egészségünkre.

Később döbbentem rá, hogy tudattalanul érzem , hogy tiszta, „élő vízben „ alámerülve kezdhetem napjaimat , és egy spontán /?/ kialakult közösség részeként.

Mindazok, kik huzamosabb ideig látják szekularizált , vagy magát ateistának tartó, sőt kereszténnyé asszimilálódott zsidó emberek életét , megfigyelhetik , hogy tudatosan , vagy tudattalanul betartanak , és betöltenek olyan törvényeket, melyek talán még ismeretlenek is előttük.
E reggelek felüdülést adó csendjében döbbentem rá , hogy azt teszem , mint néhány ezer éve a
zsidó elődeim.
Engedelmes vagyok tudattalanul olyan törvénynek , mely valahol a szívem mélyébe íródott , és vágyódom annak végrehajtására.

Az esszénusok a bűnbocsánat igényével merültek alá az „élő vízben „ , és Jochana ha Kohen
( bemerítő és nem „keresztelő „ János ) is ezt gyakorolta a Jordán vizében.
/ Josephus hírt ad arról , hogy tanítója, Banus az esszénus „ úgy éjjel, mint nappal gyakran fürdött hideg vízben. (Vita §2, - De Bello Judaico II.8,§5) /
A a chasszidokról (jámbor, kegyes ) is tudott, hogy az e célra használt mikve-t (rituális fürdő)
szombat és ünnepek előtt , sőt egyes helyeken ma is mindennap felkeresik.

- Mégis felmerül a kérdés, hogy miért kell úszni ?
-Miként kerülhet egy zsidó a folyó partjára , amikor megbotolhat és vízbe esik ?

Egy újabb , és ma is betartott rituális törvény ismerete ad erre választ.

Hagyományos szertartás , hogy Ros HaSana első napjának délutánján a zsidó hívek kivonulnak a közeli folyó partjára . És a bűnök eldobásának jelképeként kenyérmorzsákat vetnek a víz felszínére.
E szokás, bár babonásnak tűnik , mégis a bűnbánat terhét és a bűnöktől való megtisztulás reményét
fejezi ki.
Alapja Mikeás könyvének utolsó három verse , mely akkor elhangzik a folyónál :
„... könyörül rajtunk, eltapodja álnokságainkat , a tenger mélységébe veted minden bűnünket.” (Mikeás 7 , 19)

Meg kell tehát ismernünk ez esetben is a zsidóság kettős , vagy áttételes gondolkodását illetve virágnyelvét, mellyel egymással érintkezik .
Teljesen spontán és természetes formában , mely a láthatatlan kapocs és egység által érthető mind-
azok részére , kik a zsidó családhoz tartoznak .

Amikor feltették a kérdést arról , hogy tudok-e úszni ?, - igazából figyelmeztetés , tanítás ,
mélyebb befogadás vágya , visszavezetés a zsidó gyökerekhez és egy zsidó apa felelősségtudatát
tükrözi.
Vágy arra , hogy a befogadott megtisztuljon, és közösségben legyen részünk az előírt megtisztulás idején , a bűnöktől való szabadulásban :.... „ vigye el a víz...”.
Figyelmeztetés , hogy csak tisztán , folyamatos rendezésekkel mehetünk együtt tovább emberi kapcsolatainkban.
Egyben a felelősségtudat megerősítése mások felé is .

Felelősségünk , hogy mások is megtapasztalhassák a bűnbocsánat felszabadító ünneplő örömét.
Együtt mehessünk a „folyóhoz”, és lehessen ez egy új kezdete.
Miként a zsidó Új Év is tisztán , minden új bűntelenül kezdődhet.
Felkészültnek kell lennünk , hogy a folyó csak a bűnöket vigye messzire , és nem a bűnös embert.
Amikor valaki eljut a Folyóhoz , ott állhassunk mellette.

Az idős zsidó ember tanított arra , hogy mi mindenben , mindenkor készek legyünk egymást menteni , megtanított arra , hogy mi a mulasztási bűn.
Mert aki nem tud úszni , bűnös, és aki nem ment , a gyilkoshoz hasonló !
A mulasztási bűnök életek elvesztését okozhatják.

Figyelmeztet arra , hogy nem „fulladhat meg” , nem halhat meg olyan ember , aki közelünkben él , vagy ránk van bízva, míg bűnei nincsenek a „ tenger mélységére „ vetve.

A kérdés feltevése óta sok esztendő telt el.
Azóta sok embert vittem a kegyelem bőséges folyójához.
Nemcsak magam tanultam meg úszni, hanem sokakat segítettem át a Jordán túlsó partjára.
Mégis szükségem van az úszás tudományomra.

Aki halászként munkálkodik Isten Terve szerint, aki 'vízen jár ', jó, ha jó erőben és a vízben jól úszva végzi szolgálatát.

Mégis valamennyiünknek késznek kell lennünk arra , hogy a viharokban cél felé haladó csónakunkból, ha kell , a vízbe vetve magunkat mások után nyújthassuk kezünket.

Nemcsak magunkért tanultunk meg úszni egykor , hanem másokért.
A felelőtlen gyermekekért, botladozókért, rosszul látókért , és minden ránk bízott emberért.

Ha Isten az úszómester szolgálatát adta , kötelességed éber szemekkel , ugrásra készen állnod őrhelyeden.

Életed csónakjában , vagy gyülekezeted hajójában legyen a sötét , viharos időben is mentőőv nálad , és legyen kéznél úszástudásod , hogy hittel , és erővel elindulhass gyors tempóval a már-már fulladozó életeket csónakodba , Jesua kezébe és biztonságba beemelni.

Copyright © 2005-2008 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő ZSIDÓ KÖZÖSSÉG
JHVH NISSZI Szolgálat