NÖVEKEDJETEK SZERETETBEN
A zsidóság élete hasonlít az egyes ember életének fejlődésének szakaszaihoz, annak növekedéséhez.
Látható rajta annak minden, a gyermekre, pubertásra veszélyes betegség megjelenése, látható rajta a fiatalság meggondolatlan lendületének lehetősége és mindezek következménye:
a beteljesedett és virágzó felnőttkor munkássága, mely nem más, mint Isten Tervének betöltése.
Vajon csodálkozunk-e azon, hogy a gyermek első éveiben csak szüleit, és testvéreit ismeri, szereti, és hozzá legközelebb ők állnak?
Azokra tekint, akik foglakoznak vele, akik tanítják, és akik vele együtt egy családot alkotnak .
Isten egykor a zsidó népet is ilyen gyermeknek tekintette.
Nem követelte meg tőle, hogy, szeresse a többi népet, akit nem ismer. Azonban elvárta, hogy Öt, mint az Atyát szeresse, tanítását és nevelését meg ne vesse. Ezért vele és mellette volt minden időben.
Kezével óvta, vezette, fegyelmezte, szavával tanította.
A gyermek azonban növekedik, látószöge kiszélesedik.
Kitárul előtte a világ, és kinyílik ismerete, tudása. Megismeri távolabbi környezetét is.
E növekedéssel párhuzamosan azonban szükséges, hogy benne a szeretet is növekedhessen, hiszen Isten teremtette e teljes világot és abban minden népet, akiket egyforma szeretettel szeret.
A megismerésnek, pedig mindig egyenes arányban kell növekednie a szeretettel, miközben a szeretet határainak kiszélesedése is a környezet megismerésének kiszélesedésével növekedhet.
Eközben azonban a tő, és a gyökér nemcsak megmarad, hanem szükséges még jobban megerősödnie annak.
A szülőatya és a közvetlen család, vagyis az identitás megerősödése az, amikor a mind távolabbra eljutó megismerés s szeretet nem tesz bennünket talajtalanná, gyökértelenné, hanem a kiteljesedést a gyökérben való megerősödés, és az onnan kapott éltető erő még távolabb viheti azt a szeretetet, mely lényegében nem más, mint az atyától kapott isteni szeretet.
Tehát a gyökér erősödése a lehetőségének annak, hogy további ágakkal távolabbi testvéreinket is elérhessük, még jobban szerethessük e világ minden emberét, akik oly távol vannak tőlünk.
Tudnunk kell, hogy a fa koronája is úgy növekedik, hogy közben a törzs még jobban meggyökerezik. A dús lombozatú fa pedig csak a fa élettanát ismerőknek árulja el, hogy legalább olyan ütemű a gyökérzet szétágazásának szaporulat, mint a lombkorona és annak szépségének látványa mindenki előtt.
Vannak azonban más veszélyek is, mely a fát veszélyeztetik.
Ilyen lehet, ha mesterséges erőkkel akarják a növekedést hátráltatni.
Amikor nehezéket, egy kőtömböt helyezünk a kicsiny csemetére, az nem tud növekedni.
Ha elzárjuk a gyökérképzés lehetőségét, és sziklás talajra ültetjük, akkor nem tudja gyökereit növeszteni, hogy éltető nedvhez juthasson és törzse megerősödvén, ágakat hajtson.
Ekképpen az sem jó, ha hirtelen indul meg a növekedés, vagy azt valamiféle módon önmagunk serkentjük, mert ekkor a gyökerek nedve nem tudja a hirtelen megnőtt lombot éltetni, hozzá az el sem juthat.
A gyermeknek, a Választott népnek, a Messiás (Krisztus )Testének egyaránt egyetlen tanítója, , éltetője, életet adó, növekedést és egykor gyümölcsöt hozó ágait éltető gyökere pedig nem más , mint Isten Igéje.
Azonban e fő gyökérnek van egy másik ága is.
Ez pedig a másik identitás megléte és erősödése, mely a személyre szóló elhívás.
Miképpen a Szent Szellem is kettős lángként lett látható Savuotkor (Pünkösdkor), akképpen bennünk is így működik.
Isten elrendelt akarat egy minden emberre, de van személyes, egyénekre lebontott és kijelentett terve, vezetése mindannyiunk számára.
A gyermekkor pedig egyszer eljut a korai ifjúság szakaszába.
A KORA IFJÚKOR IDÖSZAKA
A felnövekvő gyermek egyre szélesebb látószöggel bír, tapasztalatai, megtapasztalásai sokasodnak.
Mégsem maradhat nevelő és tanító nélkül ekkor sem.
Bár tudja feladatát, és elhívását, helyét e Földön, egyedül mégsem képes helytállni és gyümölcsöt hozva munkálkodni.
Tovább kell folytatódni a rejtett, a mélységben és láthatatlan gyökér kiterjedő növekedésének.
A vadhajtások metszésének ideje ez, hiszen ezek a törzs és az ágak megerősödésének fékezői.
A fa koronájának formázása ez, mielőtt a fát a Kertész termőre nem fogja.
A felesleges kinövések, gyümölcstelenné vált, vagy arra alkalmatlan ágak eltávolításának ideje ez.
Amikor e gondolatokat írásba foglalom, nem tehetem, hogy e példázatot ne Izrael Népére, a zsidó népre, vagyis a Választott Népre vonatkozóan ne értelmezzem.
A FIATALKORÁBAN BETEGGÉ VÁLT IZRAEL
Isten Izraelt megalkotta, gyermekévé fogadta.
Karjában tartotta, ölelte, védte, etette csecsemőkorában, serdülőkora előtt.
Aztán megismerhette családját, majd szomszédit, és egyre tágabb teret adott számára, mely újabb és újabb tapasztalatokat, ismereteket adott számára.
Ez azonban nemcsak érintkezések lettek, hanem Isten terve volt, hogy e terjeszkedés egyben Isten szeretetének megismerésének és elfogadásának minden emberre kiterjedő lehetősége is lehessen.
Ezért kora ifjúságában Isten még messzebb juttatta születésének helyétől, a Szinaj hegyétől.
El kellett tehát hagyni az otthont Nagy Sándor idejében.
A fogság tulajdonképpen nem büntetés volt, hanem a fának koronájának növekedése. Egyben próba, és a felesleges ágak elhalásának, és levágásának ideje.
Mindazok, akik elvesztették a kapcsolatukat a gyökereiktől, azok csendben elsorvadtak.
Elsorvadtak csupán, mert Isten ígéretei szerint az idők végezete előtt Isten újra összegyűjti és visszaoltatja a gyökérbe őket, és így az elveszettnek vélt Tíz Törzs újra eggyé lesz azokkal, akik a Gyökérben maradtak.
Minden egyes metszés, minden egyes levágás, minden egyes gyümölcstelen ág levágása mindig a gyökér és a törzs erősödéséhez vezet.
E folyamat a történelem során újra és újra ismétlődik, ma is működik!
A fogságból visszatért maradék megépítette és helyreállította a lerombolt templomot.
Aztán újabb vad ágak hajtottak ki…
Ezt követte ismételt szétszórattatás, hogy a Szinaj hegyétől távol kerültek hite és hűsége, vagyis zsidó és Isten szerint elhívása, identitása legyen megpróbálva.
E sokszorosan kipróbált és többszörösen szétszórt nép tehát megéli azt a folyamatot, ami Isten Tervének a Választott Népet megerősíteni szándékozó működése.
A csecsemőkorát megélt, a kamaszkorát megszenvedett, majd ifjúkorát majdhogy befejező Választott nép azonban egy hatalmas tisztításon ment keresztül.
Olyan végső próba alá esett, mely immáron kétezer éve tart.
Egy hatalmas fűrész a szép és hatalmas fát levágta gyökerétől.
Törzse, ágai szanaszét hevernek. Már-már alig van élet bennük, már-már csak a szakértő véli felfedezni bennük, hogy ők valaha zsidók voltak, egy nagy feladatra Választott Nép …
Azok, akik visszaoltattak a gyökérbe, azok akik be lettek oltva a gyökérbe, ők ismerhetnek fel valami hasonlóságot benne, ők, akik érzik is a zsidóság szomorú és fájdalmas állapotát.
Azok, akik önmaguk bizonyítják, hogy a Gyökér nem halt meg !
Ők pedig a Gyökérből kihajtott Sarjadék ágacskái, akik Jeshua HaMassiah által az Atyával vannak élő kapcsolatban…
Ők, akik nemcsak ismerik a be és visszaoltatás ígéretét, hanem annak már részesei is lehettek Isten Szeretete által.
Azon kevesek, akik a Választott Nép tagjaként ezt megélhetik, és azon kevesek, akik Jeshua HaMassiah által vannak e Gyökérbe beoltatva.
Isten Terve pedig felfoghatatlan szépségű, ígéretei pedig valóban csodálatosak azoknak, akik azokat képesek felfogni, és meglátni.
A Gyökér tehát erős, és elrejtetten él, éltető erő sokaságával duzzadó.
Ma csak két ágacska látható mely abból táplálkozik, és növekedik.
Egy ág, mely Jeshua HaMassiahba van beoltva és ezáltal része a gyökér zsírjának, és egy ág, melyet Isten engedett megmaradni, a gyökérből kihajtani, de esetenkénti virágzásai gyümölcstelenek két évezred óta.
A Gyökér körül számtalan, egyre inkább sorvadó, zsidó ág és ágacska, őket pedig más gyökérből táplálkozó fák , melyek csak hasonlítanak arra a Fára, mely valamikor nagy és terebélyes volt.
Mi történt tehát?
Mint némely növény, bujtatással lett szaporítva.
A földdel betakart ágak saját gyökereket hoznak ily esetekben, és amikor elvágják eredeti gyökerüktől, azok önálló növényként élnek tovább, saját gyökereikből táplálkozva.
E szaporítási forma következménye többszörös veszéllyel jár.
Elsőként felfedezhető, hogy a szaporulatok, a mesterségesen létrehozott új növények egyre inkább nem hasonlítanak az első gyökér nevelte és táplálta fához …
Másodsorban, és ennek következményeként hamarosan tapasztalható, hogy az így létrejött új növény a károkozóknak egyre inkább nem tud ellenállni, sőt védtelenné válik ellenük!
Ez a két állapot ma a kereszténység újabb és újabb ágaira is jellemző, melyek az említett , bujtatott szaporítás által jöttek létre, és jellemző a zsidó gyökereitől, identitásától elvágott zsidó ágazatokra is.
Hasonlítanak az eredetire, de nem azonosak azzal.
E változást pedig szükséges megmagyarázni.
Ezért az Örökkévaló Isten örökkévaló Tervét és Akaratát hamisítják:
Eszerint Isten dinamikus, változó, sőt a korhoz és emberhez igazodó, engedékeny és toleráns.
A „modern isten” pedig nem azonos Ábrahám, Izsák és Jákob, Izrael Istenével !
Miközben a humanizmustól hangos minden, és egymás szeretetére, elfogadására, a toleranciára szólítanak a teológusok és aközben nem veszik észre, hogy a zsidóknak adatott Gyökértől való eltávolodás maga a Szeretettől való elszakadás .
Isten úgy rendelkezett, hogy benne meggyökerezve jusson el az Ö Szeretete szerte e Világban.
Isten Szeretet e világnak kezdetben a Választott Nép volt, mint annak hordozója.
E Nép megannyi szétszóratása, megtisztítása a diaszporák szellemisége által Isten Szeretetének terjedését jelentette és jelenti e Földön.
Ma sincs másképpen.
Ma is a kipróbáltak, a Gyökérben maradtak, Isten szerinti messiási és személyes identitásukat megélők, akik e Szeretet bizonyságai, és a bizonyság és a Szeretet, Isten hatalmának hordozói mások felé.
AMIKOR A GYÖKÉR ÚJRA TÖRZSET ÉS LOMBKORONÁT ÉLTET
Ma, a leírt helyzet láttán csak azok ismerik és látják a kizöldellés, virágba borulás majd gyümölcsök áldását, akik ismerik Isten Tervét, és a kijelentett próféciák számukra ígéretek.
Amikor Isten metszőkése a gyökérből táplálkozó aprócska, de gyümölcsöt két évezrede nem hozó zsidó ágat nemesíteni fogja, és benne Isten szelleme kiegészül a Messiás (Krisztus) Szellemével, és amikor a messiási ágba beoltott ágacskák a Gyökér, Isten Szellemének életet adó áramába működik egykor, egyszer és hirtelen, nagy sebességgel lombosodik ki egy Fa: Isten Szeretete e Világon.
Ebből érthetjük meg, hogy a zsidóság szeméről Isten által elrendelt időben levett fátyol, a más népékbeliekből, Jeshua HaMassiah által beoltott krisztusiak, és a fonnyadó zsidó ágak visszatérése Istenhez következménye a Fa kizöldellése, lombkoronája.
E folyamat közben kettős terv beteljesedését fogjuk tapasztalni:
A pogányokból jött, és krisztusi ágak egyre inkább visszatérnek a Gyökérhez, Ábrahám, Izsák és Jákob Istenéhez, míg a visszaoltottak egyre inkább megismerik és befogadják éltető erőnek Jeshua HaMassiah-t, a Messiás Szellemét, a Szent Szellemet.
AZ ÍGÉRET: SZERETET E VILÁGNAK
Isten Szeretete e Világnak pedig Jeshua HaMassiah és az Ö Szelleme által adatott.
Az Ígéret pedig azoké, akik a Gyökérben, Istenben maradtak.
A fa kilombosodása tehát a gyökérben, Istenben megerősödő zsidók és nem zsidók növekedése.
Mégis van egy sok-sok próbán átment zsidó maradék, aki a többiek előtt jár!
Azok, akik a választott nép tagjai, és megmaradtak zsidó identitásukban, miközben Uruk a Názáreti Jeshua HaMassiah, és az Ö Szelleme, a Szent Szellem vezeti őket.
Ők, akik a be és visszaoltatás munkájában szolgálhatnak zsidók és nemzsidók felé egyaránt.
Amikor ma csak egy elrejtett, de hatalmas Gyökér élő létezését csak apró jelek mutatják, tudnunk kell, hogy hamarosan egy régi-új ág nagy gyorsasággal fog növekedni, kihajtani:
A messiási (krisztusi)zsidóság, mely már megélte önmagában azt, ami a Savuot (Pünkösd) lényege:
Bennük Isten Szelleme a Messiás uralkodó szellemeként immáron kettős lángként él.
Akiben ez már valóság, az egy hamar növekedő Fának gyümölcsöt hozó ága.
Isten Tervében tehát a messiáshivő zsidóság jelentős elhívással bír.
A sok évezredes próbák után megmaradt, de megerősödött maradéka ők.
Kiválasztottak e Fa újra kilombosodásában, eszközei Isten Szeretetének
Elhívásunk nem helyez a be és visszaoltottak más ágai fölé, de Isten akarata, hogy elsőként mi mutathassuk meg e Világnak, hogy Isten Népe felnőttkorú lett.
Vagyis elkövetkezik olyan kor, amikor Isten ígéretét a felnőtté vált gyermeke szolgálatával betölt.
A messiáshivő zsidóság nem más tehát, mint az elsőszülött gyermek felnőtté válása!
Annak a gyermeknek a felnövekedése s szolgálata a világ népeinek nagy családjában, embertestvérei közt, aki sohasem vált mássá évezredek által, diaszpórája áldás és elkülönítés volt, hogy még jobban erősödhessen.
Erősödhessen, hogy egyszer és hirtelen hatalmas lombot adhasson: Isten mindent és mindenkit maga alá hívó, betakaró Szeretetének, Jeshua HaMassiah uralma alatti messiási Királyságába.
Isten Terve a Választott Néppel kezdődött, amikor a Nép megszületett.
E Terv utolsó szakasza pedig a messiáshivő zsidósággal fejeződik, mikor a Választott Nép Jeshua HaMassiahban válik felnőtté, és szolgálhat újra más népek felé.
Amikor a Gyökér újra kihajt és ágakat növeszt…..Közeli már….
Copyright © 2005-2008 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő ZSIDÓ KÖZÖSSÉG
JHVH NISSZI Szolgálat
|